Egy elővigyázatossági hitelkeret előkészítése ügyében is tájékozódhat mai és holnapi washingtoni látogatásán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Simor András jegybankelnök – értesült lapunk. A tárcavezető és a Magyar Nemzeti Bank vezére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén vesz részt két napon keresztül az Egyesült Államokban. Ennek a kölcsönszerződési megállapodástípusnak a létrehozásáról az IMF augusztus végén döntött. Az új terméket azoknak az országoknak dolgozta ki, amelyek gazdaságpolitikája megfelelő ugyan, azonban pénzügyi szempontból a korábbi évek rossz döntéseinek következtében sérülékenyek. Kevesebb kötöttséggel jár, mint a Magyarország által korábban aláírt készenléti hitelmegállapodás, feltételrendszerében is különbözik, illetve ez esetben a felülvizsgálat nem negyedévente, hanem félévente esedékes. Ugyanakkor nem ad akkora mozgásteret gazdasági téren egy országnak, mint a Lengyelország által igénybe vett – a gazdaságilag stabil partnereknek kidolgozott –, úgynevezett rugalmas hitelkeret. Az elővigyázatossági szerződésnek is vannak már ügyfelei: a hét közepén derült ki, hogy Románia erről köt megállapodást a valutaalappal.
– Az elővigyázatossági hitelkeret mindössze egy pénzügyi biztonsági hálót képezne az ország számára, ebből nem következne a kölcsön lehívása – magyarázta lapunk érdeklődésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte egy ilyen lépés azonnal nagymértékű forinterősödést hozna, akár 260-ra is visszaeshetne egy euró ára. A szakember további következményként említette, hogy radikálisan javulna az ország piaci megítélése, száz bázisponttal 160-180-ra csökkenne a kockázati felár, az állampapírok iránti kereslet pedig még a jelenleginél is magasabb szintre nőne, a befektetők kamatcsökkentést áraznának be, illetve Magyarország lekerülne a leminősítési figyelőlistáról.
Suppan Gergely szerint ezzel a megoldással nem csökkenne az ország gazdasági függetlensége, a kormány tehát megőrizné hitelességét, főleg, ha végül – akárcsak a készenléti megállapodás utolsó részleteihez – nem nyúl hozzá a pénzhez. – Határozottan az a benyomás alakult ki a piacon, hogy másfél hónappal ezelőtt az IMF pontosan Magyarország igényeire szabva alkotta meg az új pénzügyi konstrukciót – mutatott rá az elemző. Az IMF pénzére 2011-ben szakemberek egyöntetű véleménye szerint nem lesz szükségünk, a jövőre lejáró kétmilliárd eurónyi kötvény és ugyanekkora uniós tartozás is fedezhető kötvénykibocsátásokból. 2012–2013-tól nehezebb lesz a helyzet, ugyanis jóval magasabbak lesznek a törlesztési kötelezettségek. Az IMF-fel való megállapodást – mutatott rá Suppan – tehát semmi nem sürgeti.
Érdeklődésünkre a Nemzetgazdasági Minisztériumban határozottan cáfolták azt, hogy bármilyen hitelmegállapodási szerződésről tárgyalna Matolcsy György Washingtonban. A nemzetgazdasági miniszter és a miniszterelnök többször megerősítette, hogy Magyarország nem kíván új megállapodást kötni az IMF-fel, ebben nincs semmilyen változás – válaszolták lapunknak. A látogatáson – amelyen Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is részt vesz – hivatalosan a korábbi szerződés teljesítéséről és Magyarország uniós elnökségéről egyeztet hazánk küldöttsége az október közepén Budapestre készülő IMF-delegáció vezetőivel. Matolcsy György továbbá megbeszéléseket folytat az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vezetőivel is.
Személycserék a pénzintézeteknél. Oszkó Pétert Matolcsy György követi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) kormányzó tanácsában – jelent meg a Magyar Közlönyben. Az EBRD kormányzó tanácsában a helyettes kormányzó Mester Zoltán után Nyikos Györgyi lesz, az IBRD-nél pedig Katona Tamást Kármán András követi. A Nemzetközi Valutaalap kormányzó tanácsában Simor András utóda Matolcsy György lett, míg az IMF-nél a helyettes kormányzói tisztségben Simor András lesz Kovács Álmos utóda.
origo.hu
Milyen Nizzánál a tenger?
