Tilos megmenteni a devizahiteleseket?

Nincs felhatalmazása a kormánynak a devizahitelesek megmentésére – jelentette ki az MNB alelnöke tegnap a Figyelő Top 200 konferencián. Király Júlia a bankadót és a kilakoltatási moratóriumot is bírálta, ezzel szemben több hozzászóló  az állam szerepének erősítésében látja a kilábalás zálogát.

A devizahiteleseket nem szabad megmenteni, erre a kormány nem kapott felhatalmazást – jelentette ki a rendezvényen Király Júlia. Az alelnök bírálta a bankadót, is mert annak magas mértéke a válságból való kilábalást lassítja azáltal, hogy a hazai bankszektor 20-25 százalékos jövedelmezőségét 10-15 százalékra veti vissza, s ezzel csökken a pénzintézetek hitelezési hajlandósága. Király Júlia nem értett egyet a kilakoltatási tilalom meghosszabbításával sem, mert az megöli az amúgy is gyenge jelzálogpiacot. Véleménye szerint a korlátozás helyett szociális bérlakásokra lenne szükség, az államnak pedig a jelenlegi tiltás, korlátozás helyett az ösztönzésre, rábeszélésre kellene helyeznie a hangsúlyt a piac szabályozásakor.
Ugyancsak a szabadpiac mellett tette le a voksot Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki ugyanakkor szükségesnek tartotta a piac részbeni ellenőrzését. Bojár szerint a szabályozás hibájaként róható fel az, ha a piacon hosszabb ideig van egy olyan ágazat, amelyik tartósan magasabb hasznot rak zsebre, mint a nagy átlag.
Kiss Ulrich jezsuita szerzetes történelmi elemzésen keresztül jutott oda, hogy a reneszánsz óta a tőke magához ragadta a hatalmat, s azóta sincs gazdasági fejlődés pénz nélkül. Jelenleg az állam és a piac focimeccsén az ember játssza a labda szerepét, amin változtatni kell. A kormány jelenlegi feladatát abban látja, hogy a piac szabályozásával a társadalom kívánságainak kielégítésére kényszerítse a piacot. Ez pedig csak akkor várható el, ha létezik egy olyan erős társadalom, amely képes az államot és a piacot is ellenőrizni.
Fodor István, a Bölcsek Tanácsának tagja kifejtette, olyan fordulatra van szükség, amelyben az állam úgy szabályozza a piacot, hogy az olyan társadalmi értékek, mint magas életminőség, oktatás, kultúra, sport érvényesülését elősegítse. Ennek eléréséért a versenyhátrányban lévő hazai vállalkozásokat kell segíteni, de nem a multik ellenében, inkább együttműködésüket kellene ösztönözni.
Stumpf István alkotmánybíró szerint olyan szabályozási rendszerre van szükség, amelyik eléri, hogy a nemzetközi vállalkozások profitjának a lehető legnagyobb része az országban maradjon. A másik oldalról javítani kell a hazai kis- és közepes vállalkozások versenyképességét. Egyszóval meg kell szüntetni a tőke korlátlan érvényesülését, egyensúlyba kell hozni az állam és a tőke hatását a piacon.