Ma tárgyalnak a görög válság tanulságait elemző bizottság ülésén Brüsszelben arról, hogy a jövőben büntessék a fegyelmezetlenül költekező tagállamokat. A javaslat szerint a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,2 százalékát letétbe kellene helyezniük azoknak a kormányoknak, amelyek a GDP három százalékánál magasabb államháztartási hiányt könyvelnek el, illetve államadósságuk meghaladja a hatvan százalékot. A vétkeseket a GDP egy százalékára meg is büntetnék. Az EU döntéshozói továbbá arra törekszenek, hogy nemcsak költségvetési, de a tagállamok gazdaságpolitikai ügyeibe is beleszólási jogot nyerjenek, „irányt mutassanak” a bérek alakításával, a szerkezeti reformokkal kapcsolatban.
– A tagállamok büntetése elképesztő javaslat. Az unió vezérkara nem azzal foglalkozik, amivel kellene: senki sem vizsgálja, hogy miért nem teljesültek a tíz évvel ezelőtt kitűzött célok, miszerint 2010-re az EU-nak a világ legversenyképesebb övezetévé kell válnia. Ezzel szemben ugyanazt a célt újra és újra megfogalmazzák – jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Lóránt Károly közgazdász. „Tankok és repülőgépek nélküli gyarmatosítás zajlik. Azzal a különbséggel, hogy a leigázott országok helyzete jelenleg sokkal rosszabb, mint a háborúban elesetteké, ugyanis nem tudják, hogy kizsákmányolják őket” – mutatott rá a szakember. – A hivatalos fórumokon nem beszélnek például arról, hogy az eladósodott országoknak nyújtott hiteleket a nyugati bankok kétszeresen is visszakapják, egyrészt kamatok formájában, másrészt a piacok megszerzésén, vagyis a helyi áru kiszorításán és a saját termékeik értékesítésén keresztül. Meghiteleznek, de ki is viszik a hátsó kapun a pénzt, s közben olyan mértékű kamatokat varrnak ránk, amelyeket a reálgazdaság nem tud kitermelni – így fogalmazott a közgazdász. Azt a hátrányt, amely a piacaink megnyitásából keletkezett, az uniós csatlakozással nem ellensúlyozzák a közösséghez való tartozás előnyei. Igaz, 2004 óta a befizetett ötmilliárd euró kétszeresét kaptuk vissza, de ennek többszörösét vitték ki a fejlettebb tagországok vállalatai nyereség és kamat formájában (egyes számítások szerint évi ötmilliárd eurót) – jegyezte meg a szakember.
Arra a felvetésünkre, hogy a büntetés a fejlett országokat is ugyanúgy sújtaná, Lóránt úgy érvelt, hogy Nagy-Britannia vagy Franciaország sokkal könnyebben ki tudja fizetni a bírságot. Nyilatkozónk egyáltalán nem tartja magát unióellenesnek, csupán a közösségi gazdaságpolitikát kérdőjelezi meg. Azt mondja, hogy ameddig az EU rendszere nincs tekintettel a tagállamok közötti versenyképességi különbségekre, addig lehetetlen az egyenlőtlenségeket felszámolni.
– Engedjük össze egy udvarba a szabad tyúkokat és a szabad rókákat, és meglátjuk, ki győz – ez ecseteli legjobban a fejletlenebb országok versenyhátrányát a fejlettebb társaikkal szemben.
A lapunk által megkeresett Gazdag László közgazdász, egyetemi docens úgy gondolja, hogy az EU inkább csak fenyegetésnek szánja a GDP-arányos büntetési rendszer bevezetését. – Dúl a vita arról, hogy meddig terjedjen Brüsszel hatásköre. Gazdaságpolitikai részletkérdésekbe semmi esetre sem szabad beleszólási jogot adni Brüsszelnek – jegyezte meg. Szerinte az uniós tagság lehet előny és hátrány is, attól függ, hogy egy adott kormány milyen gazdasági és politikai stratégiát alakít ki. – Magyarország döntően a hátrányokat élte meg a korábbi évek rossz döntéseinek eredményeképpen: az Európai Unió cselédszobája lett – jelentette ki, hozzátéve, hogy a globalizált világban elzárkózni lehetetlen egy országnak, marad a sodródás vagy az előnyök kihasználásával és a hátrányok tompításával az alkalmazkodás útja. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint az okos beilleszkedés megteremtése a kormány feladata.
Maradhat az alapkamat. Egyelőre nincsenek meg a feltételei a kamatcsökkentésnek, pedig jót tenne a gazdaságnak – mondta a Magyar Nemzetnek Gazdag László közgazdász annak kapcsán, hogy Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén dönt a kamatról. A szakember alapjaiban elhibázottnak tartja a jegybank monetáris politikáját, „nem segíti ugyanis elő a pénzstabilitás megteremtését. Az MNB vezetősége nem alkalmas arra, hogy a nemzeti valutát megvédje” – hangsúlyozta Gazdag László. Londoni elemzők néhány hete még a kulcs megemelését valószínűsítették, legfrissebb előrejelzéseikben már több ház is inkább azt valószínűsítette, hogy a monetáris tanács meghagyja a jelenlegi rátát.
origo.hu
Bayer Zsolt: Erről van szó!
