Vállalkozásbarát hatóság, pozitív lista, fogyasztóbarát embléma – főigazgatói kinevezése után ezen hívó szavakkal mutatkozott be a nyilvánosságnak. Mindez nagyon jól hangzik, tartalom nélkül azonban nem sokat ér. Mi történt a kinevezése óta eltelt három hónapban?
– A megújuló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) első és legalapvetőbb célkitűzései valóban ezek, ám a céljaink elérése nem kevés munkát igényel. A minél hatékonyabb munka és hatósági fellépés érdekében elsőként megyei szinten erősítünk, ugyanis 2010. augusztus 1-jével megkezdték működésüket a hatósági tanácsadó irodák. Így nemcsak az alkalomszerű fogadóórákon, hanem a hét minden napján fordulhatnak hozzánk panasszal, észrevétellel a fogyasztók és a vállalkozások, kereskedelmi egységek is. Kulcsfontosságú elem, hogy nemcsak a jogkövetést akarjuk megkövetelni a továbbiakban, hanem ebben segítséget is szeretnénk nyújtani, eddigi tapasztalatok hosszú sora mutatja ugyanis, hogy a legtöbb cég szándékán kívül követ el szabálysértést, tehát ezek kiküszöbölésénél kell kezdeni a munkát. Hangsúlyozom: komoly vétség esetén továbbra is szükséges a hatékonyan fellépés és adott esetben a szigorú szankció, míg kisebb esetekben inkább segítünk. Nem nélkülözhető az átlátható jogi háttér sem, ez azonban a törvényalkotók asztala. A hatóság javaslatcsomaggal fog előállni, ami most készül a civil szervezetek és megyei érdekképviseletek megkérdezésével. Az elképzeléseket összegezzük, EU-kompatibilissé teszszük, ezt követően pedig letesszük a kormány asztalára. Ami ebből már most látszik, az a párhuzamos hatáskörök, valamint a feltételes módba tett előírások kiszűrése lesz. Például az olyan általános megfogalmazások helyett, hogy „törekedni kell a 15 napon belüli javításra”, konkrétabb, ellenőrizhető és számon kérhető kötelezettségeket kell rögzíteni. A fogyasztóbarát embléma és a pozitív lista lényege nem más, mint hogy jó pontokat lehet szerezni a jogkövetéssel, egyszersmind segítünk a fogyasztóknak a legmegbízhatóbb szolgáltatók kiválasztásában.
– Miből fakad az optimizmusa? Miért volna vonzóbb válság idején a fogyasztóbarát embléma, mint mondjuk az alacsony árak?
– A multiláncok vagy bármilyen kiskereskedelmi egység árképzésébe az NFH nem szólhat bele, az átláthatóság, a nyilvánosság ereje és nem utolsósorban a fogyasztói tudatosság fejlesztése azonban együttesen segíthet. A kritériumok kialakítása komplikált dolog, de segítenek benne a szakmai érdekképviseletek és kamarák, hiszen ez az ő érdekük is, emellett akadnak jó nemzetközi példák is. Romániában van olyan hatósági ellenőrzés, amelyet garantáltan nem ismételnek meg fél vagy egy évig, ha mindent rendben találtak a vállalkozónál. Ez egyértelműen ösztönző, mint ahogy a pozitív listára való felkerülés is. Terveink szerint ez utóbbi már az idén létrejöhet, az embléma pedig ezen a listán alapulna. A fogyasztói tudatosság fejlesztése elsősorban a civil szervezetek feladata, nekik módjukban áll megpályázni állami forrásokat. A fogyasztóvédelmi hatóság természetesen mindenben együttműködik, mi is részt veszünk előadások, iskolai rendezvények lebonyolításában. Meggyőződésem, hogy ezek együtt meghozzák gyümölcsüket.
– Evezzünk nemzetközi vizekre. Alig egy hónappal az ön főigazgatói kinevezése után túl van a szakterület az első, kisebb botrányon. Az Európai Fogyasztói Központ (EFK) helyett a hatósághoz kerül az uniós szintű érdekképviselet annak dacára, hogy a szervezet rangos elismeréseket nyert el az elmúlt években. Mi áll a döntés hátterében?
– Az EFK az utóbbi években valóban eredményes munkát végzett, nem ok nélkült nyerte el az unió elismerését. Azonban látni kell azt is, hogy az új kormánynak az eddigiektől eltérő elképzelései vannak a fogyasztóvédelem terén. A területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium az NFH-t jelölte ki a további munkára, mivel a szervezet berkein belül olcsóbban és hatékonyabban, nagyobb társadalmi ismertség mellett lehet dolgozni. Intézményünkhöz közvetlenül futnak be a panaszok, mint ahogy szoros együttműködésben vagyunk az országos és lokális civil szervezetekkel is. Bár nem előírás, általános gyakorlat, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok végzik az uniós érdekképviseletet.
– Kinevezését követően az első tennivalók között említette a határon átívelő együttműködés erősítését is. Miben nyilvánul ez meg?
– Ha megnézzük a környező országokkal folytatott kis- és nagykereskedelmet vagy a turizmust, akkor mindenki számára egyértelmű lehet, hogy van miről beszélni. Már megköttetett az együttműködési megállapodás Szlovákiával, Romániával, illetve Ausztriával, és rövidesen létrejön hazánk, valamint Szerbia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia között is. A cél az, hogy a hatóság most kiépülő, megyei szintű közönségszolgálatainál a környező országok nyelvét beszélő hivatalnokok tudjanak segíteni. A hatósághoz lehet fordulni például garanciális, jótállási kérdésekben. Ha például egy magyar magánszemély Romániából vásárol építési faanyagot, majd annak leszállítása után kiderül, hogy az nem megfelelő minőségű, az itteni és ottani hatóságok szorosan együttműködve próbálják majd megoldani a helyzetet. Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a fogyasztóbarát emblémát a későbbiekben ki szeretnénk terjeszteni más országokra is, amiben szintúgy a partnerség jelei látszanak.
origo.hu
Egy nap alatt hatalmas fordulatot vesz az időjárás
