Különadót kellett volna fizetniük a magánszemélyeknek az olyan bevétel után, amelyet a munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben szereztek meg, ha a bevétel állami forrásból származott, és öszszege meghaladta a kétmillió forintot. A különadó szabályait az idén január 1-jétől juttatott jövedelmekre, vagyis a törvény október 1-jei hatálybalépését megelőző időkre is alkalmazni kellett volna. A már felvett összegek után október 31-ig kellett befizetni a közterhet.
Az Alkotmánybírósághoz (AB) több mint nyolcvan indítvány érkezett: számos magánszemély, három szakszervezet, egy egyesület és egy országgyűlési képviselő kezdeményezte a törvény alkotmányellenességének vizsgálatát.
A különadóról szóló törvény elfogadása kapcsán augusztus 11-én módosították az alkotmányt. Ez azt tette lehetővé, hogy az állami forrásból származó, jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmeknél a törvény mellőzze a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
Az AB megállapította, hogy a különadóról szóló törvény nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmeket adóztatja meg, hanem az olyan jövedelmeket is, amelyek alanyi jogon járnak. Ezekre a törvény az alkotmány új rendelkezése alapján sem terjeszthette volna ki a visszaható hatályt. További hiba a testület szerint, hogy a különadó a jövőben esedékes olyan kifizetéseket is sújtaná, amelyek nem ütköznek a jó erkölcsbe, hanem a közszférából távozóknak rendeltetésszerű joggyakorlás alapján járnak. A jogalkotók a külön mértéket ráadásul teljes elvonásként értelmezték, ezzel megsértették a közteherviselés szabályait. Az AB hangsúlyozta: az államtól a jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett jövedelmek alkotmányosan megadóztathatók.
Az egyhangú határozathoz Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. Azaz, a határozat rendelkező részével egyetértett, ám azt a többségi véleménytől részben eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.
Maradnak. Mégsem szűnik meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnökeinek megbízatása az elnök mandátumának lejártával – döntött az Alkotmánybíróság tegnap. Az indokolás szerint a versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek és a versenytanács tagjainak a kormányzati ciklusoktól elválasztott megbízatása a GVH autonómiájának egyik garanciális eleme. Az ezt figyelmen kívül hagyó törvény visszamenőleges hatályú, ami sérti az alkotmányt. Ugyanakkor azt nem tartják az alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy a GVH elnökének javasolt személy is kezdeményezheti az elnökhelyettesek kinevezését. (MN)
origo.hu
Diákhitel-korrupció: újabb büntetőeljárás miatt is kikérhetik Magyar Péter mentelmi jogát az EP-től?
