Az igazságérzet mindenekelőtt

A miniszterelnök egyetért a 98 százalékos közteher kivetését lehetővé tévő alkotmánymódosítással és az Alkotmánybíróság jogosítványainak ehhez kapcsolódó megnyirbálásával is. A kormánypártok vezetői ugyanakkor támogatják, hogy a végkielégítések különadója alól mentesüljenek azok, akik sokéves közszolgálat után válnak jogosulttá az extrajuttatásra.

Örökség. A szocialisták által hátrahagyott örökség, valamint az Európai Unió által ránk erőltetett idei 3,8 és a jövő évi 3 százalékos hiánycél az eredője a különadóknak, a válságadóknak, a magán-nyugdíjpénztári akciónak és az Alkotmánybírósággal való konfliktusnak is – írta a Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva. A lap úgy tudja, Orbán Viktor zárt körben arról beszélt: „túlélés, legalábbis 2013-ig. Aztán az sem lesz könnyű, hogyan lehet megnyerni a 2014-es választásokat.” A Népszabadság szerint már az Alkotmánybíróság döntése előtt jogászcsapat dolgozott az ellenlépésen, így azok nem Lázár János fejéből pattantak ki. (MN)

Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk – mondta Orbán Viktor tegnap Brüsszelben. A távirati iroda a 98 százalékos különadóval kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről s az arra adott, Lázár János Fidesz-frakcióvezető nevével fémjelzett javaslatokról kérdezte a kormányfőt.
– Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait – emelte ki a kormányfő. Kijelentette, támogatja a Lázár-féle javaslatokat.
Egy másik kérdésre kifejtette, nincs kétsége afelől, hogy tömeges visszalépések lesznek az állami nyugdíjrendszerbe. Hozzátette: rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magánnyugdíjpénztárak, a nyugdíjrendszer kétpilléres (állami és önkéntes) lesz, „olyan, mint azokban az országokban, ahol nem voltak kommunisták”.
A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója kedden tárgyal azokról a módosító indítványokról, amelyek szerint az Alkotmánybíróság nem gyakorolhatna normakontrollt azon rendelkezések felett, amelyek népszavazásra sem bocsáthatók. A Lázár János nevével fémjelzett javaslat szerint tehát a költségvetést, a központi adónemek, új elemként a járulékok, illetve az illetékek kivetését, továbbá a vámok, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmát nem vizsgálhatnák, mint ahogyan a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezésekről, a parlament feloszlatásáról, a kormányprogramról, a hadiállapot kinyilvánításáról, a rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, a honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, az önkormányzat képviselő-testületeinek feloszlatásáról és a közkegyelem gyakorlásáról sem foglalhatnának állást. Varga Mihály, a miniszterelnökség vezetője egy másik elképzelésről is beszélt a Hír TV Péntek 8 című műsorában: az Alkotmánybíróság nem dönthetne olyan jogszabályokról, amelyeknek elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges.
Az eredeti különadó-javaslatot illetően puhulás tapasztalható: a kormánypártiak hajlanak arra, hogy a végkielégítéseket terhelő adó ne érintse azokat a közalkalmazottakat (tanárokat, orvosokat, ápolókat), akik több évtizedes szolgálati idővel rendelkeznek. A Munkástanácsok közölte, az adónál 3,5 milliós határt javasolnak a kétmillió helyett. A fideszes indítvány az adó befizetésének határidejét október 31-ről március 31-re változtatná, ám az továbbra is visszamenőleges hatályú lenne. Az így befolyt összeg egymilliárd is lehet.
Harrach Péter KDNP-frakcióvezető támogathatónak tartja a Lázár-féle javaslatokat. Az Alkotmánybíróság hatáskörének újraszabályozása kapcsán elmondta, a testület a jelenlegi alkotmány, a hatályos törvények és saját törvényi kötelezettségei szerint járt el, amikor megsemmisítette a 98 százalékos különadót. – Az a tény viszont, hogy ezzel fékezett egy igazságos és lendületes átalakulást, mutatja az újraszabályozás szükségességét. Kiemelte, az elkaszált törvény hatálya azokra is kiterjedt, akik nem jó erkölcsbe ütköző módon, hanem egy ledolgozott élet eredményeként jutottak pluszbevételhez. Ezért az érintetteket kivonná az adó hatálya alól.
Boross Péter volt miniszterelnök a FigyelőNetnek adott interjújában azt mondta, „A demokratikus eufória, ami ’89-ben létrehozta az Alkotmánybíróságot, azt eredményezte, hogy most bármely állampolgár a testülethez fordulhat”. Szerinte rövidebb, egyértelműbb alaptörvényre van szükség. Minderre reagálva Kormos Kata MSZP-szóvivő közölte, a volt kormányfőnk inkább távozni kellene a közéletből. Jakab András alkotmányjogász az Index hírportálnak arról beszélt, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatása alkotmányos módon is lehetséges.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő pedig Sólyom László korábbi államfőt szólította fel arra, hogy foglaljon állást „az alkotmányosság, a jogállamiság sárba tiprása kapcsán”. Sólyom nem reagált, találkozott viszont Schmitt Pál köztársasági elnökkel. A megbeszélésen a különadóról, az alkotmányt és az Alkotmánybíróságot érintő változásokról volt szó. A Köztársasági Elnöki Hivatal szűkszavú közleménye nem árult el részleteket az elhangzottakról.
Beszédet mondott viszont a köztévé esti műsorában Schmitt Pál. Az államfő szerint a válság legyőzése azon múlik, lesz-e erőnk véghezvinni a tavasszal elindított változtatásokat. Ám ugyanolyan fontos az is, hogy a változtatásnak mindenkor demokratikus, jogállami keretek között kell megtörténnie. Az államfő szerint az Alkotmánybíróságnak a végkielégítésekről joga és kötelessége volt döntenie. Ugyanakkor az Országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy mandátumukat a választó akaratának érvényesítésére használják. Schmitt bízik abban, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások.