Ma kezdődik a parlamentben annak a három törvényjavaslatnak a tárgyalása, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be azt követően, hogy az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Javaslatai korlátoznák az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy, hogy a testület a jövőben ne járhasson el olyan ügyekben, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Lázár ezzel párhuzamosan kiegészítené a népszavazásra nem bocsátható témák körét a járulékokkal is. A Fidesz frakcióvezetője emellett lényegében változatlan formában indítványozta az Országgyűlésnek elfogadni a júliusban már megszavazott különadóról szóló törvényt, amely a magas végkielégítéseket sújtaná 98 százalékos adóval.
A kormánypárt mai frakcióülésén dől el, hogy milyen módosító indítványokat fogadhat be a Fidesz. Elképzelhető, hogy a végkielégítéseket érintő különadó nem érinti majd azokat a közalkalmazottakat, akik több évtizedes szolgálati idővel rendelkeznek. Varga Mihály, a miniszterelnökség vezetője pedig a Hír TV-ben arról az elképzelésről beszélt, hogy az AB a jövőben nem dönthetne olyan jogszabályokról, amelyeket a parlamenti képviselők több mint kétharmada megszavazott.
Az LMP szerint Orbán Viktor „hülyének nézi” a teljes magyar közvéleményt, amikor úgy tesz, mintha az AB megtámadása az indokolatlan végkielégítések visszavételéről szólna. Tordai Bence szóvivő szerint az AB jogkörének csonkítása a jogállam lebontása felé tett lépés. A párt holnap tüntetésre készül a jogállam védelmében. – Nem lehet a jogállam védelméért folytatott küzdelem kulcsszereplője olyan személy, aki pártcélokra használta a rendőrséget és a titkosszolgálatokat, jogszerű tüntetéseket oszlatott fel vagy akadályozott meg, aki alkotmányos kötelessége ellenére nem jelenik meg a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt – fogalmazott a politikus Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nevének említése nélkül. A volt miniszterelnök ma a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén demonstrál a „demokráciáért”.
Az MSZP közben a köztársasági elnököt bírálta, aki múlt hét végén szólalt meg az ügyben, kifejtve, az AB is és a parlament is tette a dolgát, ami azt mutatja, hogy Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények. A szocialisták úgy vélik, Schmitt Pál ezzel bebizonyította, hogy elkötelezett pártkatona.
A Civil Összefogás Fórum szerint a kormányzati szándék hoszszú idő után ismét az állampolgárok, a civilek érdekeit jeleníti meg és képviseli.
A Legfőbb Ügyészség közleménye