Bővülésben most élen jár hazánk

Az uniós átlaghoz és az elemzői várakozásokhoz képest is gyorsabban növekedett a hazai gazdaság a harmadik negyedévben. Az éves viszonyításban 1,6, a negyedéves összevetésben 0,8 százalékos bővülést a lapunknak nyilatkozó elemző szerint az exportra termelő ipar és a fogyasztás táplálta, de a tavalyi alap módosítása is enyhén emelte a mutatót. A kedvező adatok ismeretében a szakértők felfelé módosították növekedési várakozásaikat.

Nagy Vajda Zsuzsa
2010. 11. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Párhuzamos feladatkörök. A kormánynál nincs napirenden a Költségvetési Tanácsot érintő változtatás – nyilatkozta az MTI-nek Nagy Anna. A kormányszóvivőt a hírügynökség annak kapcsán kérdezte erről, hogy Domokos László számvevőszéki elnök a Magyar Nemzet tegnapi számában arról beszélt, a tanácsot válságintézkedésként hozták létre, s kérdéses, hogy a kilábalás után szükség van-e rá. Ez a Lehet Más a Politikánál felháborodást keltett, ami azért sem érthető, mert a Költségvetési Tanács egyértelműen párhuzamos feladatokat lát el az ÁSZ-szal, ami pazarlás.


Az elemzői várakozásoknál jobban, 1,6 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben az előző év hasonló időszakához képest. Negyedéves összehasonlításban 0,8 százalékos emelkedés történt, ami szintén magasabb a vártnál (az első negyedévben egy, a második negyedévben 0,4 százalékos növekedés volt) – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecsléséből. – Az exportra gyártó termelés és a belső fogyasztás bővülése is hozzájárulhatott a kedvező mutatókhoz – reagált a Magyar Nemzetnek Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. A mezőgazdaság területén szerinte nem történt előrelépés, a kormányzati kiadások mértéke pedig nagy kérdés, erről majd a részletes beszámolóból tudhatunk meg többet. Árokszállási a frissen közzétett információk alapján felfelé módosította az idei és a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését is. Az idénre 0,9 helyett 1,1-1,2, 2011-re 2,8 százalékos bővülést vetít előre, ami már nagyon közel áll a kormány által ütemezett három százalékhoz. Az MTI által megkérdezett elemzők közül többen ennél is optimistábbak voltak, volt, aki a GDP-prognózisát 1,4 százalékra emelte 2010-re.
A statisztikusok tegnap azt is közzétették, hogy az ipari termelés szeptemberben az előző év azonos időszakához képest csaknem 11 százalékkal nőtt. A Menedzsment Fórum által megkeresett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a közeljövőben arra számít, hogy lassulni fog az ipari termelés, a kétjegyű számok azonban a jövő év közepéig is kitarthatnak. 2012-től pedig, ha beindul a Mercedes-gyár, ismét 15-20 százalékos emelkedés jöhet. Vannak azonban olyan elemzők is, akik az új kormányhoz köthető intézkedésekben és a makrogazdasági folyamatokban is csak a negatívumokat keresik. A Magyar Nemzeti Bank ezt a növekedést a további monetáris lazítás elleni érvként láthatja, így a következő hónapokban nagyon kis esély látszik az irányadó kamatláb csökkentésére – hangsúlyozta egy jegybanki elemző.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a vártnál jobb GDP-adatokat a fentiekben vázoltakon túl bázishatások is okozták. A statisztikai hivatal ugyanis még októberben a végleges 2009-es adatok közzétételekor a 6,3 százalékos tavalyi GDP-visszaesést 6,7 százalékra rontotta, vagyis a harmadik negyedévi bruttó terméket az is „szépítette”, hogy romlott a viszonyítási alap (az utólagos módosítások a statisztikai gyakorlatban gyakoriak).
Magyarországhoz képest igen nehéz helyzetben van a román gazdaság, a bukaresti statisztikusok szerint a GDP 1,7 százalékkal zsugorodott negyedéves és 2,5 százalékkal éves alapon. Nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak azonban – közölte az MTI – a kelet-közép-európai régió országai a harmadik negyedévben. A legnagyobb növekedést a cseh gazdaság produkálta, a GDP 1,1 százalékkal bővült június–szeptemberben április–júniushoz képest. Az Európai Unió legszegényebb országának tartott Bulgária is kilábalt a recesszióból, a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest. Az euróövezetben és az egész Európai Unióban lassult a GDP növekedési üteme: 0,4 százalékra mérséklődött június–szeptember között az előző negyedévi egy százalékhoz képest. Éves bázison 1,9 és 2,1 százalék volt a növekedés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.