Élő lexikon

Bíróság elé állítanak és a zsinagógákban megostoroznak benneteket – Márk evangéliuma szerint ezt mondta Jézus a tanítványainak nem sokkal halála előtt. A keresztények elleni támadásokra, a templom pusztulására és a végidőkre vonatkozó jövendölések valamennyi szinoptikus evangéliumban szerepelnek. A ma, október 30-án boldoggá avatandó Bogdánffy Szilárd vértanú püspök épp e kérdéskörről írta doktorátusát.
Népszerű és kutatott probléma volt a világégés idején Bogdánffy Szilárd 1943-ban készített és Budapesten megvédett disszertációjának témája. „Ha majd háborúkról hallotok, és háborús hírek terjednek, ne ijedjetek meg. Ezeknek be kell következniük, de még nem jelentik a véget. Nemzet nemzet ellen, ország ország ellen támad” – mondja Jézus Márknál. A világháború talán legnehezebb, legtöbb szenvedést hozó évében nem meglepő a fiatal pap témaválasztása. De nem kevésbé volt aktuális a „szinoptikus apokalipszis” témaköre a háború után, tíz évvel a diszszertáció megvédését követően, amikor 1953. október 1-jén a negyvenkét éves, titokban szentelt püspök meghalt a nagyenyedi börtönben.
Bogdánffy Szilárd rövid élete sok tekintetben a XX. századi erdélyi magyarság megpróbáltatásainak a tükre. 1911-ben örmény származású magyar családban látta meg a napvilágot a Torontál vármegyei Feketetón, és a temesvári piaristák messze földön híres, ám 1921-től az „impériumváltás” miatt néhány évig kényszerűen szünetelő gimnáziumában tanult. A román hatóságok csak 1925-ben engedélyezték a „Liceul Particular Piarist Timisoara” magániskola működését, alapvetően román anyanyelvű tanítással, de a magyarok számára is meghagyva az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Az 1790-ben létrehozott, a térség iskolái között vezető szerephez jutott gimnáziumnak olyan neves növendékei voltak, mint Ioan Slavici román író, Gombos Ferenc Albin történész vagy Kurtág György zeneszerző.
Erdély elszakításakor Bogdánffy Szilárd még gyerek volt, de már ekkor megtapasztalhatta a kényszerű új helyzetet, a kisebbségi lét minden nehézségét. Később konfliktusba is került a királyi román csendőrséggel, amikor hívei védelmére kelt az új Szent Bertalan-éjszakával fenyegetőző diktatúra ellenében. 1939. november 11-én letartóztatták, a nagyváradi kémelhárítás börtönébe zárták. Innen a kolozsvári hadbíróság fogdájába került, majd december 21-én a román hatóságok egyszerűen kitoloncolták az országból, átdobták a határon.
A feketetói fiatalembernek rendkívüli tehetsége volt a matematika és a nyelvek iránt, így nem csoda, hogy eredetileg mérnök akart lenni. Már a műszaki egyetem hallgatója volt, amikor rádöbbent hivatása igazi természetére. Nagyváradi egyházmegyés hallgatóként a Központi Papnevelő Intézet növendéke lett, itt szerezte már említett dolgozatával hittudományi doktorátusát pappá szentelése után.
Bogdánffy Szilárd minden diktatúrával összetűzésbe került. A magyarokat fenyegető román csendőrség ellen éppúgy fellépett, mint a zsidókat üldöző nácikkal szemben. A rendkívüli műveltségű, természetszerető, szívesen kiránduló, hegyet mászó, rendszeresen sportoló pap a nagyváradi teológia tanára lett, később Szatmárnémetiben püspöki titkárnak nevezték ki. Teológiai tanárként lehetősége nyílt rá, hogy a lebukás kockázatát is vállalva zsidókat bújtasson a szeminárium épületében.
Hatalmas tudása miatt tanítványai „élő lexikonnak” nevezték. Egy kortárs visszaemlékezése szerint a szeminárium lelki vezetője annyira művelt volt, hogy szinte bármelyik hiányzó tanárt helyettesíteni tudta, legyen szó görög nyelvről, botanikáról vagy matematikáról. A magas termetű, kisportolt pap, ha kellett, fizikai munkát is végzett: a háború alatt például a betegeket szállította az ideiglenes kórház emeletei között. A betegek látogatása és ellátása amúgy is szívügye volt.
A háború után egyre fenyegetőbb jelei mutatkoztak a közeledő diktatúrának, ezért történt, hogy a tehetséges fiatal pátert 1949 februárjában titokban püspökké szentelte Gerard Patrik O’Hara bukaresti nuncius. Felkészülés volt ez a Romániában készülődő véres egyházüldözésre. Csak éppen arra nem számított Róma, hogy a titkos püspököt rövid idő alatt elfogják. A román kommunista hatóságok igyekeztek elszakítani Rómától a katolikus egyházat, méghozzá oly módon, hogy erőszakkal „román nemzeti egyházzá” alakítják. Ez ellen persze mind a papság, mind a hívek, mind Róma tiltakozott. Bogdánffy Szilárdot 1949. április 6-án tartóztatták le. Egyes források szerint egy kárpátaljai pap jelentését fordította le latinra a szovjet hatóságok egyházüldözéséről, és ezt készült Rómába küldeni a bukaresti nunciatúrán keresztül. Már a vonaton ült Szatmár felé, amikor észrevette, hogy követik, ezért a vonat mellékhelyiségében széttépte és kidobta a jelentést. Bűnjel tehát nem volt, mégis letartóztatták.
A börtönben eltöltött majdnem öt év alatt végigjárta az ország legnehezebb büntetés-végrehajtási intézeteit; volt a Capul Midia-i haláltáborban is. Válogatott kínzásokat, gyakori verést és állandó preszszionálást kellett elviselnie; végül hazaárulás vádjával tizenkét év kényszermunkára ítélték. Talán eszébe juthattak e nehéz időkben a „szinoptikus apokalipszis” üldöztetésre vonatkozó próféciái és tanácsai. Ítéletét azonban nem tudta letölteni. Egy szeptemberi napon keményen megdolgoztatták, majd vizes, nyirkos cellába zárták a munkában megizzadt embert. Reggelre tüdőgyulladást kapott. Börtöntársai látták, amint magas lázzal, törülközővel a fején órákon keresztül ült a börtönudvaron. Kórházba vitték, de gyógyszert nem adtak neki. Két nap múlva már csak a koporsóját látták elszállítani. Sírja nincs meg: az egykori temető fölé a Ceausescu-rezsim lakótelepet építtetett.
Kilencvenkettő márciusában Tempfli József megyés püspök kezdeményezte Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását. A szükséges vizsgálatok után XVI. Benedek pápa március 27-én engedélyezte a boldoggá avatási dekrétumot. Nagyvárad október 30-án ünnepel. A mostanihoz hasonló liturgikus esemény utoljára nyolcszáztizennyolc évvel ezelőtt történt a városban: akkor, 1192-ben Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében avatták szentté László királyt.