Hívek ezrei vettek részt a nagyváradi Szent László-bazilikában Bogdánffy Szilárd, a nagyváradi római katolikus egyházmegye egykori püspökének szombati boldoggá avatási szertartásán. Az esemény piros betűs ünnep a bihari egyházmegye hívei számára, a partiumi nagyvárosban ugyanis utoljára 1192-ben, a városalapító I. László király szentté avatásakor tartottak hasonló horderejű egyházi ceremóniát. Arról nem beszélve, hogy a Vajdaságban született, 1934-ben Nagyváradon pappá szentelt Bogdánffy Szilárd az első a romániai kommunista diktatúra vértanúi közül, akit a katolikus egyház boldoggá avat.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek szentbeszédében éppen ezért fogalmazott úgy, hogy a vértanúként elhunyt püspök boldoggá avatása megtöri az évtizedek hallgatásának csendjét, a liturgia fenségével és titokzatos erejével indítja el azok hosszú sorának nyilvános tiszteletét, akik vértanúként vagy hitvallóként szenvedés árán is helytálltak Krisztus és az egyház igazságáért. (Magyarországon egy éve emelték oltárra Meszlényi Zoltán vértanú püspököt, elsőként a korszak katolikus mártírjai közül). A szegények és betegek védelmében, gondozásában mindig élen járó Bogdánffyt 1949-ben titokban avatták püspökké Bukarestben, a kommunista hatalom pedig ugyanabban az évben letartóztatta. Négy éven keresztül iszonyatos kínzásokon ment keresztül a romániai börtönökben, 1953 áprilisában koholt vádak alapján 12 évnyi kényszermunkára ítélték, majd október 2-án a nagyenyedi börtönben belehalt az elszenvedett kínzásokba.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
