Irán az atom útján

Irán megkezdte tegnap az ország első atomerőművének fűtőanyaggal való feltöltését. A folyamat különböző bel- és külpolitikai okok miatt – az eddigi többéves késésen felül – előreláthatólag további két hónapot csúszik. A nukleáris erőmű valószínűleg 2011 elején kezdheti meg működését, ekkor fog bekapcsolódni az ország áramellátásába; mindeközben Irán továbbra is békés céljait hangoztatja.

Ketten az imperializmus ellen. Evo Morales bolíviai elnök iráni kollégájával, Mahmud Ahmadinezsáddal a két ország közötti lehetséges ipari és mezőgazdasági együttműködésről beszélgetett tegnap Teheránban. A független államok együttműködve erősebbé válnak az imperializmussal szemben, és ez a világbékét is nagyban elősegítheti – állapította meg a két államfő. Evo Morales vasárnap érkezett Iránba, ahol múlt héten Hugo Chávez venezuelai elnököt látták vendégül. (K. E.)

Irán jött ki győztesen az egyenlőtlen nukleáris patthelyzetből – mondta Alaeddin Boruzserdi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának elnöke. Boruzserdi a „puha háborúról” szóló teheráni konferencián tartott beszédet, ahol azt is kijelentette, hogy „az iszlám forradalom ellenségeinek erőfeszítései nem jártak sikerrel, hiszen az állam csak egyre erősebb lett és nemzetközileg is erős támogatással bír”. Ez utóbbi megállapítás helytállósága vitatható, tekintve az ENSZ-szankciók sorozatát, illetve azt, hogy a nyugati nagyhatalmak mind elítélik az iráni nukleáris programot.
Az állam vezetői megingathatatlanul hangoztatják a nukleáris program tisztaságát, Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő szerint Irán most közelebb került a környezetkímélő alternatív energiák felhasználásához. Továbbra sincs szó tehát fegyverkezésről; az oroszok által szállított 20 százalékos uránium állítólag nem megfelelő atomfegyver előállításához, a kiégett fűtőelemeket pedig – amelyekkel fegyverminőségű plutóniumot lehetne előállítani – nem hagyják az országban.
Az erőművet még 1975-ben kezdték el építeni német segítséggel, ám az 1979-es iszlám forradalom után az együttműködést felfüggesztették, végül Oroszország vállalta a feladatot 1985-ben. Most összesen 163 uránium fűtőrúddal kell feltölteni az atomreaktor magját ahhoz, hogy jövő év elején elkezdhessen energiát termelni, természetesen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt.