Ítélet Jozef Rohac perében

Elsőfokú döntést hoz holnap a bíróság Jozef Rohac büntetőperében, a szlovák férfi elleni egyetlen vádpont a Seres Zoltán elleni 1997-es merényletkísérlet. A bizonyítás a nyomozás számos hibáját tárta fel, a nemzetközileg ismert bűnözőt akár fel is menthetik.

Csibra Tibor
2010. 11. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ítéletet hirdetnek holnap Jozef Rohac büntetőperében a Fővárosi Bíróságon. A nemzetközileg ismert szlovák bűnöző ellen kevés bizonyítékot tudott bemutatni az ügyészség, a vádlottat akár fel is mentheti a határozat. Bár Rohacot számos gyilkossággal, így az 1998-as, négy áldozattal járó budapesti, Aranykéz utcai merénylettel, illetve más hazai és szlovákiai támadással is összefüggésbe hozták, februárban kezdett perében végül csak a Seres Zoltán elleni, 13 éve elkövetett robbantási kísérlettel vádolták meg. A terhelt az eljárás alatt tagadta bűnösségét az ügyben, és vallomást sem tett. Erre jó oka lehetett, mert sokáig az sem volt biztos, hogy a Fővárosi Főügyészség be tudja-e mutatni az ellene szóló fő bizonyítékot, a bomba egyik alkatrészén azonosított ujjlenyomatot. Ennek dokumentációját vélhetőleg szabálytalanul állították össze a nyomozó hatóságok, így a per alatt nem bizonyosodott be, hogy a nyomot mikor, milyen módszerrel rögzítették. Az alkatrész májusban előkerült, de nem alkalmas semmilyen vizsgálatra, mert nem tudni, miképp tárolták, és kik tapogatták össze. Ha az egykor rajta talált ujjnyom valóban Rohacé volt, azt akkor is szabálytalanul rögzítették, így ki kell zárni a bizonyítékok közül. A vádlott ellen azonban nem tudott más terhelő szálat felhozni az ügyészség, tanúk nem látták, egy Budapesten kötött, vélhetőleg fiktív autó-adásvételi szerződés körülményeinek boncolgatása pedig nem hozott új információt.
Seres Zoltánt 1997 nyarán próbálták megölni ismeretlenek, XVIII. kerületi háza előtt parkoló Bentleyjének aljára plasztikbombát erősítettek, ám az a rögzítőmágnes hibájából leesett a kocsiról. Seres észre sem vette az esetet. A bombát felkapta a földről egy ismeretlen fiatalember, és elmenekült vele, de a közelben eldobta, amikor a helybeliek üldözőbe vették. Az utcában egy autó várakozott a merénylet idején, két férfi ült benne, de egyik tanú sem ismerte fel bennük Rohacot. Az ökölvívókörökben és az alvilágban is tekintéllyel rendelkező Seres Zoltánt két év múlva a Bentleyben szitává lőtték a Pest megyei Tahitótfaluban. A motorral érkező gyilkosok a helyszínen hagyták járművüket, fegyvereiket, bukósisakjukat, és sértetlen maradt Seres kocsiban utazó üzlettársa, azonban a nyomok ellenére sem sikerült azonosítani őket.
Jozef Rohac az Aranykéz utcai robbantás után tűnt el. A merénylet vélhető célpontja az alvilággal és a rendőrséggel egyaránt jó kapcsolatokat ápoló Boros Tamás lehetett, más vélemények szerint vele lévő ügyvédje lehetett útjában valakinek. Rohac és csapata bűnössége mellett inkább csak feltételezések szóltak. A Patkányként és Fogászként is ismert férfit tíz év bujkálás után Prágában egy közúti ellenőrzéskor vették őrizetbe, amikor ittasan, a forgalommal szemben vezette kocsiját. Kérdés, hogy a hivatalos verzió mennyi valós elemet tartalmaz, a hosszú ideje sikerrel rejtőzködő, a zen buddhizmus szabályai szerint élő Rohacot elképzelhető, hogy valamelyik érdekcsoport akarta a hatóságok kezére adni. A cseh szervek rövidesen kiadták hazánknak, itthon a Nemzeti Nyomozó Irodának nem volt bizonyítéka ellene az Aranykéz utcai ügyben, ezért csak tanúként akarták meghallgatni abban, de Rohac nem tett vallomást.
A Seres-merényletet vizsgáló nyomozók jelentették, hogy a távirányítású bomba vevőegységének belsejében egy töredékes ujjnyomot találtak, erről megállapították, hogy Rohacé. A bizonyítéknak később nyoma veszett a rendőrségen. A februárban kezdődött perben a védelem többször kérte az alkatrész bemutatását, az ügyészség azonban ezt nem tudta teljesíteni. A vádhatóság májusban jelezte, előkerült a fő bizonyíték, azt egy tanúként nyilatkozó rendőrtiszt vitte be a bíróságra. A dobozt a bűnjelek azonosításához előírt lajstromszám nélkül, egy papírzacskóból vette elő, ám akkor már nem lehetett mintát venni róla. Nem készült róla olyan dokumentáció sem, amely egyértelműen alátámasztaná, hogy valóban Rohac ujjnyomát találták meg rajta, és az a merényletkísérlet előtt került oda. Érdekesség, hogy a rendőrségről történt eltűnése után fegyelmi vizsgálat is indult a testületnél, de a mulasztásnak nem lett felelőse. A Rohac ujjlenyomatát azonosító tisztről azonban kiderült, hogy nem volt felhatalmazása ilyen szakvéleményt adni.
A férfit összefüggésbe hozták a kilencvenes évek véres szlovákiai bandaháborújával és Mihal Kovác egykori államfő fiának elrablásával is. Évekkel ezelőtt Rohac egy újságírónak azt mondta, hogy a magyar és a szlovák rendőrök rossz nyomon vizsgálódtak, mert az ezredforduló előtti véres merényletek mögött különböző országok titkosszolgálatainak összetűzései álltak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.