Japán és Kína elásná a csatabárdot

Nyitás keletre. Három éve már, hogy India és Japán között megkezdődtek az együttműködésről szóló tárgyalások a nukleáris energia polgári felhasználásáról, az ezzel kapcsolatos technológia, előkészített, előkezelt nyersanyagok kereskedelméről. Ennek és Manmohan Szingh minapi tokiói látogatása ellenére, a közös szerződésre továbbra sem kerültek kézjegyek. Az indiai kormányfő és japán kollégája, Kan Naoto ugyanakkor megállapodott abban, több területen – a békés célú nukleáris energia, kereskedelem, autóalkatrészek vámtételének csökkentése, vagy a gyógyszeripari termékek szigorú ellenőrzése – javítják az amúgy minimális japán–indiai kapcsolatokat. A szerződést még a japán parlamentnek jóvá kell hagynia. A tokiói törvényhozási igen ellenére az együttműködés növelése mindkét ország számára kitörési pontot jelent a kínai túlsúllyal szemben – állapítja meg tanulmányában az indiai védelmi minisztérium elemző intézete. Hozzáteszik, ezzel India megkezdheti a gazdasági súlyából eredő „keletre tekintő” geopolitikájának kiépítését. (B. R.)

Miközben az álláspontok cseppet sem közeledtek egymáshoz, Kína és Japán külügyminisztere megállapodott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Maehara Szeidzsi és Jang Csie-cse (Yang Jiechi) Hanoiban találkozott egymással a délkelet-ázsiai országok (ASEAN) háromnapos fórumán. Kína és Japán viszonya soha nem volt felhőtlen, de ez a kapcsolat is sokat romlott a vitatott Szenkaku/Tiaojü-szigetek melletti incidens következtében. A felek úgy látják, hogy a szóban forgó sziklák egyáltalán nem vitatott hovatartozásúak, Tokió szerint a Szenkaku-szigetek az ország területének szerves részei, míg Kína úgy látja, hogy ősidők óta az ő felségterülete a Diaoju-láncolat, amelyet senki sem tagadhat le. Kína aggodalmát fejezte ki Hillary Clinton amerikai külügyminiszter előző napi megjegyzése miatt. Clinton egy nappal korábban Szeidzsivel való beszélgetése után azt nyilatkozta, hogy a szigetcsoport az 1960-ban kötött, majd 1970-ben és az 1990-es évek végén megerősített amerikai–japán szerződés hatálya alá tartozik.
A vitákat félretéve Japán és Kína most azon dolgozik, hogy az incidens előtti tárgyalásokat folytassák, így lehetővé tegyék Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök novemberi, jokohamai látogatását az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumán. Tokió felszólította Kínát, hogy ne zsarolja őt a ritka földfémek exportjának letiltásával, amelyek nélkülözhetetlenek a japán hi-tech ipar számára. Kína tagadta, hogy ilyen tervei volnának, Jang szerint arról van szó, hogy Kína hagyományosan megvédi természeti erőforrásait.
Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő találkozott a csúcstalálkozó helyszínén indiai kollégájával, Manmohan Szinghgel is, és azt mondta neki, hogy a világ elég nagy a két ország számára a fejlődéshez és az együttműködéshez, írta az MTI. A Föld két legnépesebb országa között több diplomáciai összezördülés is történt az utóbbi két évben, mind erőteljesebb súrlódásokkal a vitatott határszakaszok és a feltörekvő hatalmak globális szerepe ügyében, miközben a kétoldalú kereskedelmi forgalom harmincszorosára nőtt 2000 óta. Ven hozzátette: fontolgatja, hogy még az idén ellátogat Indiába. Az indiai sajtó szerint a vizit decemberben lehetséges.