Az Országgyűlés elfogadta az adóhivatal és a vámhatóság összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így januártól Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven, egységes szervezetben folytatódik a munka. Miként épül majd fel az új hatóság?
– A NAV alapvetően három, egymással azonos szinten elhelyezkedő egységre tagolódik. Az egyik ellátja az adóigazgatási feladatokat, a második elvégzi a vám- és a jövedéki ügyekkel kapcsolatos teendőket, a harmadik – a bűnügyi főigazgatóság – pedig egyebek mellett a közteherviseléssel kapcsolatos bűncselekmények felderítésével foglalkozik majd.
– Ismét létrejön az adóhatóság szervezetében működő, a köznyelvben csak adórendőrségnek nevezett bűnüldöző egység?
– Az adózással kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit az állam mindig is üldözte. Korábban a rendőrség gazdaságvédelmi osztályai látták el ezt a feladatot, 1999 után pedig az APEH bűnügyi igazgatósága. Akkor – ahogy most is – nem adórendőrség jött létre, csupán annyi történt, hogy a közösséget megkárosító pénzügyi bűntetteket az adóhivatal szervezetében működő egység derítette fel. A 1999-es döntés helyességét egyébként utóbb igazolták a bűnügyi statisztikák. A valamivel több mint négyszáz főt foglalkoztató igazgatóság hatékonyan tevékenykedett, az adócsalások száma, a feketegazdaság látványosan visszaszorult.
*
– Ennek ellenére a 2002-es választások előtt a szocialista párt azzal kampányolt: amennyiben hatalomra kerül, azonnal megszünteti az „adókommandót”, azaz az APEH bűnüldöző egységét. Az MSZP betartotta ígéretét, az adóhivatal bűnügyi igazgatóságának dolgozói ellen pedig valóságos hajtóvadászatot indítottak. Ön miként emlékszik erre az időszakra?
– Annyi bizonyos, hogy 2002-ben a szakmai eredményeket figyelmen kívül hagyó politikai döntés született, s az adózási bűncselekmények felderítésének feladata a rendőrséghez került át. Én 2005-ig dolgoztam ezen a területen, és azt tapasztaltam: az adóügyi visszaélések nyomozásának színvonala 2002 után mérséklődött. Az APEH bűnügyi igazgatóságánál minden szükséges feltétel megvolt a kiemelkedő munka elvégzéséhez: magasabb fizetés, korszerű számítógépek, megfelelő járművek és többdiplomás, nyelveket beszélő szakemberek. 2002 után a kiemelt bérezést megszüntették, az eszközöket gyengébb minőségűre cserélték, s emiatt a jól képzett munkatársak elszivárogtak. Végül – többszöri átszervezés után – 2006-ban a vám- és pénzügyőrséghez került át az adózási bűncselekmények nyomozásának feladata. A vámosokat azonban nem készítették fel a teendőkre, s az állomány szaktudása is hagyott kívánnivalót maga után.
– Önt nyáron nevezték ki a vám- és pénzügyőrség bűnügyi főigazgatójává. A tapasztalatok szerint a gazdaság mely területein harapódzott el az adócsalás?
– Kis túlzással azt mondhatom: nincs olyan mezőgazdasági vagy fogyasztási termék, amelynek kereskedelménél ne követnének el kisebb-nagyobb méretekben adócsalást. A tettesek legtöbbször az általános forgalmi adó megfizetését kerülik el. A zöldségek, a gyümölcsök, a gabona, a cukor, a tejtermékek és a húsfélék piacán a legrosszabb a helyzet, de az elektronikai készülékek, a háztartási cikkek és a mobiltelefonok területe sem mutat kedvezőbb képet. Az adócsalás a kereskedelem bizonyos csatornáin jóformán része a napi ügymenetnek. Egyes piaci és szakértői becslések szerint az adócsalók miatt évente hozzávetőleg ezermilliárd forinttól esik el az államkassza.
– Ehhez képest mit mutatnak a bűnügyi statisztikák, az idei felderítési eredmények?
– Az idei esztendő első tíz hónapjában nagyjából hatezer ügyben indítottunk nyomozást. Ezek harmadában adócsalást észleltünk, a fennmaradó esetek többségében számviteli rend megsértésére vagy csődbűncselekményre gyanakodtunk. Feltételezzük ugyanakkor, hogy az utóbbi ügyek kilencven százalékában is elkövethettek adócsalást, ám ezt a nyomozási lehetőségek korlátozott volta vagy a jogszabályi hiátusok miatt nehezen tudjuk bizonyítani. A feltárt hatezer ügy elkövetői körülbelül 110 milliárd forint adót nem fizettek be. Ennek az összegnek csupán nagyjából tíz százalékát tudjuk a jelenlegi jogszabályi keretek között biztosítani, vagyis hozzávetőleg tízmilliárd forint körüli tételt szerezhetünk vissza a törvényeket áthágóktól. Hozzátenném ugyanakkor, hogy a közterhek elkerülését nem csak a bűnügyi igazgatóság adatai rögzítik: az adó- és vámigazgatási eljárások is komoly mértékű adóhiányra bukkantak.
– Az egységes hatóságban hány munkatárs foglalkozik majd a közkasszát megkárosító cselekmények felgöngyölítésével?
– A NAV-törvény értelmében január elsején 1280 munkatárssal – a jogszabály megfogalmazása szerint pénzügyi nyomozóval – kezdheti meg működését a hivatal bűnügyi főigazgatósága. A létszám kisvártatva akár 1400-ra is emelkedhet.
– Az egy évtizede létrehozott hasonló szervezetben alig több mint négyszáz ember dolgozott. Mi indokolja, hogy jövőre háromszor annyi nyomozót alkalmaznak?
– Adataink szerint manapság lényegesen több adócsalást vagy ahhoz hasonló cselekményt követnek el, mint tíz évvel ezelőtt. A több ügyet pedig csak nagyobb létszámú nyomozóhatósággal deríthetjük fel. Leszögezném azonban, hogy a közkasszát megrövidítő bűncselekmények visszaszorításához önmagában nem elegendő a pénzügyi nyomozók létszámának emelése. A szervezeti átalakítások mellett elengedhetetlennek látszik több jogszabály módosítása, valamint szükség lehet az ügyészi és a bírói munka hatékonyságát elősegítő intézkedésekre is.
– Az adóhivatal és a vámhatóság összevonása milyen módon segíti az adócsalók elleni fellépést, a bűncselekmények felderítését?
– Az új lehetőségek közül elsőként az információcsere gyorsítását emelném ki. A jövőben a pénzügyi nyomozóknak nem kell majd több hétig várniuk az adóügyi adatokra. A NAV-ról szóló törvény például lehetővé teszi, hogy a nyomozók az elkövetkezendőkben – az egyébként is ügyészi kontroll alatt álló büntetőeljárásokban – ügyészi engedély nélkül kaphassák meg az eljáráshoz fontos adózási adatokat.
– Mi garantálja, hogy a hatóság munkatársai az adatokat szabályszerűen használják majd fel, és a hivatalos információk nem kerülnek illetéktelen kezekbe?
– Nyomozásainkat, ahogy eddig, úgy a jövőben is az ügyészség felügyeli. A változás csupán annyi, hogy január elsejétől nem kell minden információcserét külön engedélyeztetnünk. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy munkatársaink korlátlanul hozzáférhetnek az adó- és a vámügyi adatbázisokhoz. Szigorúan meghatározzuk, hogy dolgozóink közül kik, mely esetekben és milyen információkat ismerhetnek meg. Az adatcserét a folyamat több pontján is ellenőrizzük majd. Erre a feladatra külön szervezeti egység alakul az új hivatalban.
– A jövőben a mostaninál szélesebb jogosítványok illetik meg a pénzügyi nyomozókat?
– Pontosan ugyanazokkal a lehetőségekkel és eszközökkel élhetünk, mint eddig, ám változtatunk nyomozási szokásainkon. Stratégiánkban pontosan a bűncselekmények megelőzése és megszakítása érdekében hangsúlyt helyezünk a titkosszolgálati erők, eszközök és módszerek használatára. Így az eddigi technikákat – például telefonlehallgatás, leplezett megfigyelés, konspirált információbeszerzés – továbbra is alkalmazni kívánjuk.
– Kérem, egy példán keresztül mutassa be, miképpen segíthetik az adózással kapcsolatos bűncselekmények feltárását a titkosszolgálati eszközök.
– Az interneten,s az egyes kereskedelmi cégek reklámjaiban rendszeresen az önköltségi, gyártási árnál olcsóbban kínálnak bizonyos termékeket. Ennek oka lehet, hogy a kereskedő meg akar szabadulni árujának egy részétől, de felvetődhet akár az is: üzletszerűen és szervezetten elkövetett adócsalás célját szolgálja az adott reklám. Ilyen esetben a konkrét gyanú igazolásáért vagy kizárásáért – az egyéb törvényi lehetőségeken kívül – akár titkosszolgálati erők, eszközök és módszerek is bevethetők.
– A pénzügyi nyomozók mely gazdasági ágazatokat vizsgálják majd kiemelten?
– Az élelmiszerek, a mezőgazdasági alapanyagok, az elektronikai termékek és lényegében bármely tömegtermék forgalmazásánál hatalmas pénzek cserélhetnek gazdát illegálisan. Így e területekre kiemelt figyelmet fordítunk. Az áfacsalás mellett a céges trükközések, például az úgynevezett cégtemetők ellen is hatékonyabban szeretnénk fellépni, ám itt mozgásterünk meglehetősen korlátozott. A céges visszaéléseket megítélésem szerint jórészt a jelenlegi jogszabályok éltetik. Úgy vélem, nem tarthatók fenn azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy érdemi felelősségre vonás nélkül bárki, bármikor a beszállítók és az adótartozások kifizetése nélkül felszámolásba kergesse cégét. Ezért – egyebek közt – azt javasoljuk a jogalkotóknak, hogy minél előbb módosítsák a cégjogi szabályokat.
– Milyen változtatásokat tartana szükségesnek?
– Manapság egy hatóság sem ellenőrzi, hogy ki és milyen céllal kíván vállalkozást alapítani, ráadásul az új társaságot akár egy óra alatt be is jegyzik. Megítélésem szerint a bejegyzés előtt tüzetes vizsgálat alá kellene vetni az újdonsült vállalkozásokat, azok tulajdonosait és vezető tisztségviselőit. Szükséges lenne annak meghatározása is, hogy egy személy hány cég működtetésében vehet részt. Tarthatatlannak ítélem, hogy némelyeknek egyszerre több száz vállalkozás legyen a nevén, miként azt sem engedhetjük meg, hogy egy hajléktalanszállóra – nyilvánvalóan fiktív módon – 200-300 vállalkozást jegyezzenek be.
– A felszámolásba kergetett cégek minden esztendőben több száz milliárd forinttal maradnak adósai az államnak, s az adócsalással megszerzett pénzeket is csak kevés esetben szerzik vissza a hatóságok. Miként lehet ezen változtatni?
– Szeretnénk elérni, hogy a büntetőeljárásainkban lefoglalt vagyontárgyakat gyorsan, akár hónapok alatt értékesíthessük. Manapság nem ritka, hogy például a nagy értékű autók vagy az elektronikai berendezések öt-hat évet állnak a raktárainkban. Hiába foglaljuk le az elkövető vagyontárgyait, ha nem érnek semmit, mire eladhatjuk azokat. A bűncselekménnyel az államnak okozott veszteséget nem tudjuk csökkenteni, sőt komoly összegeket kell kifizetnünk a tárgyak többéves őrzéséért. Ezzel kapcsolatban szintén a jogszabályok módosítását kezdeményezzük. Ugyanakkor ki kell használnunk az adóhatóság lehetőségeit is. A pénzügyi nyomozók a jövőben több esetben indítványozzák majd, hogy a közkasszát megkárosító személyek és családtagjaik ellen haladéktalanul induljon az elmúlt öt évet átfogó vagyonosodási vizsgálat. S ha valószínűnek tűnik, hogy a jogellenesen megszerzett összegek barátokhoz, üzlettársakhoz kerültek, akkor ezeknek a személyeknek a vagyonosodását is ellenőrizni kell.
– Nem ritka, hogy a törvénysértésből származó pénzek elhagyják az országot. Ilyenkor mit tehet a hatóság?
– A pénz útja legtöbbször nyomon követhető, még akkor is, ha offshore cégekbe vagy adóparadicsomi bankszámlákra menekítik az illegálisan szerzett vagyont. A külföldre utalt összegek felkutatásában a vámhatóság most is működő, pénzmosás elleni osztályának adatbázisa nyújthat segítséget. Ide futnak be a bankoktól, az adószakemberektől, az ügyvédektől és a könyvelőktől érkező, pénzmosásra, gyanús ügyletekre utaló bejelentések. Terveink között szerepel ennek az információs hálózatnak a fejlesztése, emellett a nemzetközi színtéren üzletelőket a mostaninál nagyobb létszámú és felkészültebb apparátus ellenőrzi majd. A szaktudás abban is segíthet, hogy maradéktalanul kiaknázzuk a nemzetközi pénzügyi és bűnügyi együttműködés lehetőségeit.
– Kellő felkészültségűnek tartja azokat a nyomozókat, akik jelenleg az adózással kapcsolatos bűntettek felderítésével foglalkoznak? A feladatot a jövőben is ezek a munkatársak látják el?
– Pillanatnyilag a vámhatóság nagyjából 1100 szakembere foglalkozik a közkasszát megkárosító ügyek felgöngyölítésével. Az év végéig eldöntjük, hogy közülük kiknek ajánlunk esetleg más munkakört az új szervezetben. Biztos vagyok abban, hogy mostani kollégáim döntő többségével a jövőre felálló NAV bűnügyi főigazgatóságán is együtt dolgozom majd. De afelől sincs kétségem, hogy javítani kell a nyomozók szakmai felkészültségén, a kollégáknak további közgazdasági, számviteli és gazdasági ismereteket szükséges elsajátítaniuk. Ezért egyrészt tanfolyamokat indítunk, másrészt felvesszük a kapcsolatot több felsőoktatási intézménnyel. Feltett szándékunk, hogy véget vessünk az adócsalás aranykorának, ez pedig csak a lehető legjobban felkészített szakemberekkel sikerülhet.
origo.hu
Betörőktől rettegnek az egyik budapesti kerület lakói
