Kivonulhatnak az oroszok

Az oroszok helyett egy másik, unión kívülről érkező szakmai befektető jelenhet meg a Malévban – jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás kitért arra is, hogy az energetika kérdése teljes egészében az általa vezetett tárca felügyelete alá került. Az oroszokkal folytatott gazdasági tárgyalásokon fordulatot hozhat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin november elejére tervezett moszkvai találkozója.

Kivonulhatnak az oroszok nemzeti légitársaságunkból.
– Más, unión kívülről érkező partnerrel is folytat tárgyalásokat a Malév jövője ügyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – jelentette ki Fellegi Tamás, a tárca vezetője a hét végén újságírók előtt. Hozzátette, olyan szakmai befektetőről van szó, aki egyrészt háttérként biztosíthatná a szükséges légiszövetséget, másrészt pedig rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal is. – Az érdeklődőnek alapvetően egy EU-n belül működő légitársaságra van szüksége – fogalmazott a miniszter. (Sajtóhírek szerint korábban török és amerikai cégekkel folytatott megbeszéléseket a kormány.) Fellegi Tamás megjegyezte, a Malévban jelenleg tulajdonosként jelen lévő orosz félnek is érdeke, hogy gyors és határozott megoldás szülessen a légitársaság problémájára.
A miniszter kifejtette, az oroszokkal kapcsolatos tárgyalásokon nagy hangsúlyt kaptak az energetikai tárgyú kérdések is. – Célunk az, hogy csomagban tudjunk megállapodni az orosz féllel, amelynek része a Déli Áramlat gázvezeték, valamint több állami és magántársaság sorsa. Ebbe tartozik bele az orosz Szurgutnyeftyegaz által birtokolt 21,2 százalékos Mol-részesedés is – húzta alá Fellegi Tamás. Utóbbi kapcsán közölte, eddig a kormány azért nem tárgyalt közvetlenül a Szurguttal, mert előbb az orosz politikai vezetéssel kell egyezségre jutni. Ezek – illetve a fentebb említett közös ügyek – lezárás közeli állapotba juthatnak a november elejére tervezett orosz–magyar kormányfői találkozón. – Nem látunk szívesen nagy külföldi jelenlétet a magyar stratégiai vállalatokban. A magyar kormány semmiféle ellenséges felvásárlást nem támogat. Ezért lehetséges forgatókönyv, hogy az állam veszi meg a Szurgut 21,2 százalékos Mol-csomagját, erre a forrás a piacról előteremthető – ecsetelte a fejlesztési tárca első embere.
Fellegi Tamás kérdésünkre kitért az energiaszolgáltatók és a kormány közötti tárgyalásokra is, amelynek – mint mondta – következő fordulója ma kezdődik.
– Több ponton látszik, hogyan lehet úgy módosítani az árképzést, hogy azzal a fogyasztóknak megfizethető tarifák alakuljanak ki, és a társaságok számára is hosszú távon tervezhetővé váljon a környezet – fűzte hozzá a miniszter. Fellegi Tamás abban bízik, hogy január 1-jéig lezárják az egyeztetést úgy, hogy egy teljesen új, átfogó szabályozást alakítanak ki. Ugyanakkor megjegyezte, a helyzet bonyolultabb, mint az energiaipari cégekre kivetett válságadó előtt volt.
Fellegi Tamás emlékeztetett arra, hogy az idei költségvetés 20 milliárd forintos bevétellel számolt a negyedik mobilfrekvencia értékesítéséből. – Jelen körülmények között azonban aligha várható el, hogy egy új mobilszolgáltató is belépjen a hazai piacra – emelte ki a miniszter. A tárcavezető szót ejtett a MÁV és a Volán tervezett összevonásáról is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az orosz fél a legutóbbi tárgyalásokon felajánlotta a negyedik budapesti metróvonal második szakaszának megépítését, valamint az új metrókocsik szállítása is szóba került.
A sajtóbeszélgetésen a magánerő bevonásával épülő PPP beruházások is szóba kerültek. – Az összes korábban kötött szerződés a birtokunkban van, ezeket átvilágítottuk – közölte Fellegi Tamás. Mint mondta, a beruházások között egyetlen olyat sem találtak, ahol ne az államnak kellett volna vállalnia az összes kockázatot. – Tipikus eset, hogy a magánpartner által kínált finanszírozási megoldás roszszabb volt, mintha ugyanazt az öszszeget maga az állam szerezte volna be a piacról – emelte ki a tárcavezető. Azokat a szerződéseket, ahol még nem indultak el a fejlesztések, a kormány felmondja. A már zajló beruházásokat szintén felmondják és újratárgyalják, a befejezett PPP-programoknál pedig kezdeményezni fogják, hogy az állam kivásárolhassa magát az előnytelen szerződésekből. – Nem akarunk további PPP-beruházásokat indítani. Olyanokat semmiképpen nem, amelyek előnytelenek az állam számára – szögezte le Fellegi Tamás.
n
Brüsszel érdeklődik. Elküldte megkeresését az Európai Bizottság a magyar hatóságoknak a távközlési válságadóval kapcsolatban. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint a magyar különadó – ellentétben a Spanyolországban és Franciaországban bevezetett adóval – EU-konform, mivel nem állandó és tisztán pénzügyi jellegű lépés.