Nem egyeztettem a frakcióval a jövő évi költségvetés-tervezetet módosító javaslatomról – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga József tegnap. A fideszes képviselő csütörtök délután, a büdzsé általános vitájának utolsó napján azt indítványozta, hogy a Költségvetési Tanács forrásainak zömét (825,5 millió forintot a 835,5 millióból) vonják el, és ezt az összeget csoportosítsák át a magyarországi cigányság ösztöndíjrendszerének támogatására. A politikus célja az, hogy a program tovább működhessen. Javaslatát azzal indokolta, hogy a tanács munkájára már nincs akkora szükség, mint az előző kormány idején, amikor a szocialisták trükkök százait vetették be a büdzsé számainak manipulálására. A képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében mindössze 289 millió forint áll a cigányság helyzetének javítására, holott ennél jóval több pénzre lenne szükség. – Ez egy nagyon feszes költségvetés, nehéz volt olyan területet találni, ahonnan el lehetne venni forrásokat. Nem a tanács megszüntetése a célom, de itt találtam párhuzamos feladatköröket – mondta Varga József. Az Állami Számvevőszék szerinte részben ugyanazt a munkát végzi, mint a 35 fős, közgazdászokból álló tanács. Erről egyébként lapunknak Domokos László, a számvevőszék vezérigazgatója is beszélt néhány nappal ezelőtt. Tudomásunk szerint Varga és Domokos is saját véleményét fogalmazta meg. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt közölte, hogy a kormány a jövő héten alakítja ki álláspontját a kérdésben. Az első körös módosító indítványokról jövő héten szavaznak a parlamentben; összesen több száz javaslatról kell dönteni.
Gyurcsány Ferenc szerint az, hogy a tanács költségvetését lényegében megszüntetnék a kormánypárti képviselők, a szervezet megszűnéséhez vezet, ezért erre nem lehet mást mondani, mint azt: El a kezekkel a költségvetési tanácstól! Maga a tanács tegnap közleményében hangsúlyozta, nem kívánja kommentálni a parlamenti javaslatot.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke az utóbbi napokban számos alkalommal fogalmazta meg aggályait a jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban. Többek között azt kifogásolta, hogy 2012–2014-re hatalmas „költségvetési lyuk” keletkezhet az államháztartásban. Azt, hogy egyesek a 2014 körüli helyzeten aggodalmaskodnak, Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a köztelevízió tegnap reggeli adásában megnyugtató helyzetnek nevezte, ugyanis ebből az következik, hogy az addig hátralévő időszakban nincs mibe belekötni. A vezérigazgató szerint egyébként a magas, jelenleg a GDP közel 80 százalékát kitevő hazai államadósság mellett is finanszírozhatónak tűnik a következő három évre az ország.
A megközelítőleg egymilliárd forintból gazdálkodó tanács amiatt is „rápirított” a kormányra, hogy a következő négy évre tervezett négyszázezer új munkahely létrehozásából a jelenlegi tervek alapján százezer valósítható meg. A lapunknak nyilatkozó Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azzal számol, hogy „automatikusan” hozzávetőleg 150 ezer új munkahely jöhet létre az eddig ismert intézkedések (a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentése) alapján a három százalék körüli gazdasági növekedés mellett 2011-ben.
A négyszázezer új munkahely nem irreális cél Suppan szerint, de annak eléréséhez a kormánynak elő kellene vennie a választási programját, s az építőiparral, a turizmus fellendítésével kapcsolatos terveit végre kellene hajtania.
– Ígérték, hogy az úgynevezett zöldbankon keresztül támogatják a lakásfelújításokat, felkarolják a biogazdaságokat – ezeket az elképzeléseket kellene részletesen kidolgozni ahhoz, hogy a foglalkoztatás jelentősen bővüljön – tette hozzá Suppan Gergely. Varga István gazdasági szakember kérdésünkre megjegyezte, hogy a vállalkozók tőkésítésére lenne szükség annak érdekében, hogy új munkahelyek jöjjenek létre a következő években. Ezt szerinte a bankoktól függetlenül, a kormány beavatkozásán keresztül kellene megvalósítani.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter szombati akciója egy óbaloldali tüntetés volt régi arcokkal és a régi szöveggel
