Magyar hipermarketeket!

Magyar tulajdonú hipermarketekre van szükség, az államnak a termeléstől az értékesítésig támogatni kellene a hazai vállalkozásokat – jelentette ki Demján Sándor a Coop üzletláncok tegnapi születésnapi rendezvényén. A hazai tulajdonú kereskedelmi láncot Orbán Viktor is köszöntötte.

Dénes Zoltán
2010. 11. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bebizonyította a Coop az elmúlt tizenöt éves történetével, hogy megéri tisztességesnek lenni, mert Magyarország és a magyar emberek számítanak a sikeres hazai vállalkozásokra. Ezekre támaszkodva építhetjük fel a honi gazdaságot – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Coop üzletlánc megalapításának 15. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen. A hazai tulajdonban lévő Coop foglalkoztatja a legtöbb embert a kistelepüléseken, dolgozói létszáma eléri a 32 ezer főt. Az üzletlánc 700 hazai kis- és közepes vállalkozás szövetsége, amelyek közel háromezer boltot működtetnek. A kormányfő kitért arra is, hogy a világban globális átrendeződés zajlott le, a nyugati gazdaság ereje megkérdőjeleződött, bevehetetlen bástyának tűnő gazdasági cégek mentek tönkre, és csak azok tudtak fennmaradni, amelyek képesek voltak megújulni. Ilyen sikeres magyar vállalkozásnak nevezte Orbán Viktor a Coop üzletláncot.
Alkalmazkodva a mai piaci elvárásokhoz, magyar tulajdonú hipermarketeket kellene létrehozni – mondta a rendezvényen felszólaló Demján Sándor. A Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke célszerűnek nevezte a korábbi Áfészekhez hasonló felvásárlási rendszer visszaállítását, amivel reményei szerint vissza lehetne hozni azokat a termékeket, amelyek eltűntek a hazai gyártók kínálatából. Demján véleménye szerint a kormánynak a termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig kellene támogatnia a hazai társaságokat, olyan termelési rendszert hozva létre, amelyben a magyar termékek árban és minőségben is versenyképesek. Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a boltjaikban lévő áruk 85 százaléka Magyarországról származik, és a 760 saját márkás termékük gyártói is főként hazai kis- és közepes vállalkozások.
A magyar fogyasztók vásárlási szokásai alapjaiban változtak meg a válság hatására. Az érzelmi döntések helyét az ésszerűség vette át – ismertette eközben tegnap a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb elemzését. Az intézet tapasztalatai szerint a napi fogyasztási cikkek (élelmiszer és háztartási vegyi áru) forgalma alig változott: az év első nyolc hónapja során 0,2 százalékkal kevesebbet költött a lakosság ezekre az árufajtákra. Az elmúlt két évben megrendült fogyasztói bizalom lassan helyreáll, de mégsem költenek többet az emberek, mint a legsúlyosabb válság idején. A megemelkedett törlesztőrészletek miatt többet fordítunk a hitelek törlesztésére, de a jövőre gondolva biztonsági tartalékról is gondoskodnak a családok. Kovács Krisztina, az intézet munkatársa ezt azzal magyarázta, hogy elmúlt a felelőtlen költekezés ideje. Az idei év első nyolc hónapjában a kampányszerű nagy bevásárlások száma, és a bevásárlások során elköltött összeg mértéke egyaránt csökkent. A fogyasztók már nem- csak a legolcsóbb árukat keresik, hanem a rendelkezésükre álló pénzből szeretnék a legtöbb jó minőségű árut megvásárolni. Lényeges változás, hogy a több terméket tartalmazó csomagokat csak akkor veszik le a polcról a fogyasztók, ha ezzel árengedményt is kapnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.