(megold-e bármit a kitoloncolás )

Kristóf Attila
2010. 11. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Én nem tudom, a művelt Nyugat kollektív lelkiismeretében feldereng-e némi empátia, amikor a bevándorlók és a beszivárgó romák ügyében a keleti periférián lévő országok helyzete esetleg eszükbe jut. A francia elnök, hogy felszámoljon néhány bűnbarlangnak tekintett cigány telepet, hazaküldött pár száz romát Bulgáriába és Romániába. Ezzel élénk tiltakozást váltott ki az euroliberálisok körében.
Határozott lépésével nyilván súlyos gondot vélt megoldani. Ekkor és akkor magyar romák is hazaszállingóztak innen-onnan. Előzőleg – csúcsminőségű értelmiségi köreink helyeslésétől kísérve – államunk súlyos megrovást kapott a strasbourgi bíróságtól az emberi jogok semmibevétele miatt. A mostani események láttán és vélekedések hallatán azonban nem sok okunk van kárörömre, hogy netán ezekbe a jogokba más is belebotlott.
Ugyanis a mi esetünkben ősrégi, őshonos „bevándorlókról” van szó, s nem néhány lezüllött telepről. Magyarország lakosságának közel tíz százaléka cigány, és a szimbiózis időtlen idők óta létezik és működik, egykor elviselhetőbben, majd egyre elviselhetetlenebbül. A magyar romákat – a tetemes vérkeveredés ellenére – nem sikerült integrálni, erre jószerint komoly, huzamosabb ideig tartó kísérlet – részben a nemzet sanyarú állapota miatt – sohasem történt. Sarkozy nem francia romákat tanácsolt el Franciaországból, a nálunk élő romák pedig kilencvenkilenc százalékban magyar állampolgárok; rémesen és nevetségesen hatna, ha azt mondanánk nekik, menjetek „haza” Indiába. Németországot is nyomasztja, hogy az iszlám államokból behívott, majd letelepedett népesség nem akar, vagy képtelen beolvadni, beilleszkedni az új hazába. Különböző tervek és törvények születnek megelőzendő az országon belüli ország létrejöttét, de egyelőre ott sem körvonalazódik megoldás. Az állampolgárrá váltakat onnan hazaküldeni már aligha lehet. Még azt sem mondhatjuk, hogy nyugaton most kulminál a helyzet, hiszen a problémák épp hogy csak elkezdődtek. Az említett esetekben két gazdag, nagy országról beszéltünk, Európa két vezető hatalmáról, és nem tízszázaléknyi a beilleszkedésre képtelen populáció, míg Magyarország és Románia esetében mélyszegénységről és nagy tömegekről van szó. Furcsa, hogy az EU megkövetel és ítélkezik, de nyilvánvalóan nem áll szándékában komolyan osztozni ebben a gondban, miként a szocializmus és zsarnokság által hátrahagyott bút, bajt, nyomorúságot, nincstelenséget, eladósodottságot sem rohant felszámolni.
A politikai, gazdasági és erkölcsi küszködés miatt az elmúlt húsz év sem hozott a cigányság helyzetében változást. Sőt, ez a helyzet a piacgazdaság térnyerése során egyre romlott. A liberális elit eközben, saját politikai érdekeit szem előtt tartva, manipulálta és öntudatra ébresztette a cigányságot anélkül, hogy ennek a szociálisan alámerült népcsoportnak az érdekében ténylegesen tett volna valamit. Ha az összes kelet-európai cigány kapna háromszáz Sarkozy-féle eurót, azzal sem menne sokra. De számoljuk ki, mit jelentene a magyar államnak nyolcszázezerszer háromszáz eurót kifizetni. Ez kétszáznegyvenmillió euró, durván hetvenkétmilliárd forint. Minden bizonnyal ennél jóval több megy el szociális segélyekre és más járulékos költségekre. Bízvást kijelenthetjük, hogy gazdasági, netán szociális értelemben hazánk magára lesz utalva a jövőben is, s képtelen lesz a magyar cigányságot integrálni, az átlagot megközelítő szintre emelni. A többi nehézségről szót sem ejtve. Ez immár nem csupán magyar, hanem európai gond. A Jobbik provokatív és primitív ötletei csak súlyosbítják a helyzetet.
Hogyha Európa ebben a kérdésben kárhoztatás és hazatoloncolás helyett nem lesz hajlandó a kelet-európai országok megsegítésére, mi történhet még, én nem tudom…

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.