Megszavazzák a Lázár-javaslatokat

Schmitt Pál köztársasági elnöktől várja az MSZP és az LMP, hogy tekintélyét latba vetve emelje fel szavát a Fidesz legújabb alkotmánymódosítása ellen. Elképzelhető, hogy a Jobbik is csatlakozik a két ellenzéki párt közös ötletéhez. A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy valamennyi szakszervezet és szakszervezeti tömörülés közösen forduljon a strasbourgi emberi jogi bírósághoz. Szijjártó Péter (Fidesz) jelezte, a kormánypártok várhatóan megszavazzák a kifogásolt törvényeket.

Közösen fordul az MSZP és az LMP Schmitt Pálhoz a Fidesz alkotmánymódosítási javaslata miatt, amelynek célja, hogy kikerüljenek az AB hatásköréből azok a javaslatok, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Mesterházy Attila MSZP-elnök sajtótájékoztatón jelentették be, nyílt levélben kérik az államfőt, hogy vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen.
Schiffer bízik benne, hogy a köztársasági elnök tartja magát korábbi kijelentéséhez, miszerint az öszszes frakció előtt nyitva áll a kapuja, ha a pártok úgy ítélik meg, bizonyos ügyekben szükséges a közbenjárása. A politikusok levelükben kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál korábban úgy nyilatkozott, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének. Mesterházy elmondta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most pártpolitika felett álló ügy. Az MSZP elnöke bízik benne, hogy a Fidesz – látva, hogy mennyien tiltakoznak az indítványuk ellen – változtat az álláspontján.
Az LMP egyébként tüntetést is szervezne az AB épülete elé, hasonló javaslata volt Gyurcsány Ferencnek is. Schiffer András ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem hiszi, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte különösebben dicsőségére válna egy olyan megmozdulásnak, amit az LMP a jogállam védelmében hirdetett meg. Mesterházy hozzátette, a volt miniszterelnök terveiről csak a sajtóból értesült, ezért erről nem tud mit mondani. A politikus ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialisták is csatlakoznak az LMP demonstrációjához.
A Jobbik is határozottabban fogalmaz az alkotmánymódosítási elképzelések kapcsán, szerintük a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán a Lázár-féle javaslatokkal. Gyüre Csaba elmondta, hogy a párt mai frakcióülésén dönt majd arról, csatlakozik-e a másik két ellenzéki párthoz, amely nyílt levélben fordult Schmitt Pálhoz.
Lázár János azután beszélt elképzeléseiről, hogy az AB alkotmányellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezzel kapcsolatban azt kezdeményezi, hogy valamennyi szakszervezet és szakszervezeti tömörülés közösen forduljon a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, ha a parlament újra elfogadja a 98 százalékos különadóról szóló önálló képviselői indítványokat. Lázár korábban arról beszélt, ez várható.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni. Kifejtette, hogy több szocialista politikus és a párt holdudvarához tartozó személy is többmilliós végkielégítéseket vett fel (lásd táblázatunkat – a szerk.). – Áprilisban az emberek úgy döntöttek, hogy új korszakot nyitnak az ország történetében, s ezt a döntést októberben megerősítették – mondta Szijjártó, hangsúlyozva: ebben az új korszakban elfogadhatatlan, hogy az ország jelenlegi állapotában egyes állami, költségvetési szférában dolgozó vezetők több tíz milliós végkielégítéseket tegyenek zsebre. – A nemzeti ügyek kormánya köteles megfelelni az embereknek, akik ezt igazságtalannak érezték, és meg kell találnia a szükséges és alkalmas jogi eszközöket arra, hogy a botrányos végkielégítések korszakát lezárja – tette hozzá. Tárcavezetői pályafutását befejezve mintegy 6,6 millió forintot kapott a volt miniszterek közül például Gráf József, Herczog László, Kiss Péter és Szekeres Imre. 3,3 millió forint juttatást kapott például Balázs Péter, Hónig Péter, Juhász Gábor, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Szabó Imre, Székely Tamás, Varga István és Varga Zoltán – sorolta.
Szijjártó Péter szerint jó reményekkel lehetünk az iránt, hogy a Fidesz- és a KDNP-frakció megszavazza a parlamentben Lázár János kedden benyújtott javaslatait.
A politikus kifejtette: minden szavazás előtt egyeztet a két kormánypárti frakció vezetése, és ez most is így lesz. „Azok az intézkedések, amelyeket most a Fidesz javasol, kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy amíg nem lesz új, végleges alkotmánya az országnak, ezt a kérdést rendezzük” – mondta Szijjártó. Arra, hogy miért nem fogadták meg az Alkotmánybíróság ajánlásait, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője úgy válaszolt: gyors megoldásra van szükség, amely már az idén tudja biztosítani a 98 százalékos különadóról szóló törvény érvényesülését.
Szántó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője az MR1-Kossuth rádió egyik műsorában tegnap azt mondta: eddig elsikkadt, hogy az elmúlt másfél évben elég nagy botrányt kavaró végkielégítési ügyek voltak, és az új kormány intézkedése ennek a kiküszöbölésére irányult. Mint mondta, az Alkotmánybíróság nem a különadót vagy annak visszaható hatályát kifogásolta – hiszen megállapítja, hogy különadó az adóévtől kezdődően is kivethető –, hanem a probléma az volt, hogy a jó erkölcs kategóriája nem volt megfelelően kifejtve. Szántó Miklós a politikai kockázatot abban látja, hogy az ügy fejleményei egyesíthetik az MSZP-t a belső törésvonalak mentén. Azt is megjegyezte: azok védik megint a jogállamot, akik 2006 októberében meglehetős rezignáltsággal vették tudomásul az eseményeket.