Megszavazzák a Lázár-javaslatokat

Schmitt Pál köztársasági elnöktől várja az MSZP és az LMP, hogy tekintélyét latba vetve emelje fel szavát a Fidesz legújabb alkotmánymódosítása ellen. Elképzelhető, hogy a Jobbik is csatlakozik a két ellenzéki párt közös ötletéhez. A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy valamennyi szakszervezet és szakszervezeti tömörülés közösen forduljon a strasbourgi emberi jogi bírósághoz. Szijjártó Péter (Fidesz) jelezte, a kormánypártok várhatóan megszavazzák a kifogásolt törvényeket.

Juttatások a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től

Kormányváltás előtt
Név, beosztás, munkaviszony-megszűnés oka Mentesítés a munkavégzési Egyösszegű
kötelezettség alól (idő, Ft) Végkielégítés (Ft) kifizetés (Ft) Szabadságmegváltás (Ft)
Bodnár Terézia vezérig.-helyettes, munkáltatói rendes felmondás 8 hó, 22 127 058 8 393 028 – 3 763 636
Benedek Fülöp vezérig.-helyettes, munkavállalói rendes felmondás 45 nap, 5 226 510 – – 3 455 182
Szűcs Júlia vezérig.-helyettes, munkáltatói rendes felmondás 8 hó, 26 820 276 6 743 384 – 2 696 727
Németh Ákos igazgató, közös megegyezés 4 hó, 6 027 034 – 9 040 552 2 835 000
Száraz Gábor igazgató, közös megegyezés 1 hó, 1 247 690 – 1 960 657 835 705
Dr. Lacfi Endre igazgató, közös megegyezés 45 nap, 1 843 480 – 2 616 552 –
Dr. Császy Zsolt igazgató, közös megegyezés –, – – 8 071 092 1 854 000
Dr. Berta Attila igazgató, közös megegyezés –, – – 14 139 162 –
Benkő Pál igazgató, közös megegyezés 7 hó, 6 651 109 – 1 912 738 1 381 818
Füstös Attila Tibor igazgató, közös megegyezés 4 hó, 8 247 448 – 2 061 862 1 193 182

Kormányváltás után
Somkuti István vezérig.-helyettes, közös megegyezés 8 hó, 24 642 504 – – 3 792 273
Dr. Macher Ákos vezérig.-helyettes, közös megegyezés 30 nap, 2 472 735 – – 2 359 636
Vásárhelyi Tibor vezérig.-helyettes, közös megegyezés –, – – – –
Dr. Morvai Attila vezérig.-helyettes, közös megegyezés –, – – – –
Dr. Szilvásy György főigazgató, munkáltatói rendes felmondás 8 hó, 18 700 236 4 728 796 – –
Büky Dorottya igazgató, közös megegyezés 30 nap, 1 100 107 – – 1 000 000
Zagyi László igazgató, közös megegyezés 6,5 hó, 11 153 707 – – –
Gudra Tamás igazgató, közös megegyezés 3,5 hó, 5 010 124 – 4 408 909 1 896 136
Szabó Ferenc igazgató, közös megegyezés –, – – 5 776 124 758 455
Dr. Szegedi Gyula igazgató, közös megegyezés 4 hó, 4 038 965 – – –
Horgosi Zsolt igazgató, közös megegyezés 8 hó, 10 575 077 – 3 986 301 2 564 773
Szabó István igazgató, közös megegyezés 6 hó, 7 363 451 – 1 234 487 2 279 545


*

Pénzeső az MFB-nél. Januártól szeptember végéig 620,272 millió forintot költött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a kilépett munkavállalókra – tájékoztatta lapunkat a pénzintézet. Az összegből május végéig 88,202 millió forintot fizettek ki. Az MFB-nél a kormányváltást követő vezetőváltás után 532,07 millió forintot fizettek ki a kilépőknek, de ez a pénz sokkal több munkavállaló között oszlott meg, mint a január és március között távozottak esetében – közölte a bank. Arra is kitértek, hogy az említett 532 milliós tétel a munkaszerződésekben meghatározott összegnek nagyjából a fele, azaz a távozottaknak Erős János volt vezérigazgató által egyedileg beígért extra juttatásokból igen jelentős hányadot sikerült lefaragnia az új vezetésnek. Más forrásokból lapunk úgy értesült, hogy a bank ügyvezető igazgatója, Penzné Lajta Katalin közel 39 millió, Merfelsz Gábor vezérigazgató-helyettes több mint 37 millió, Palicskó Csaba brüsszeli képviselő 34,3 millió, Aladics Sándor és Lex Zoltán vezérigazgató-helyettesek 33,7-33,7 millió, Gál Péter vezető közgazdász 31,9, Almási Ákos és Lakatos Zsolt ügyvezető igazgatók 26-26 millió, Szelényi György ügyvezető igazgató pedig 23,8 millió forinthoz juthatott, amikor távoztak az MFB-től. (S. P.)

Közösen fordul az MSZP és az LMP Schmitt Pálhoz a Fidesz alkotmánymódosítási javaslata miatt, amelynek célja, hogy kikerüljenek az AB hatásköréből azok a javaslatok, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Mesterházy Attila MSZP-elnök sajtótájékoztatón jelentették be, nyílt levélben kérik az államfőt, hogy vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen.
Schiffer bízik benne, hogy a köztársasági elnök tartja magát korábbi kijelentéséhez, miszerint az öszszes frakció előtt nyitva áll a kapuja, ha a pártok úgy ítélik meg, bizonyos ügyekben szükséges a közbenjárása. A politikusok levelükben kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál korábban úgy nyilatkozott, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének. Mesterházy elmondta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most pártpolitika felett álló ügy. Az MSZP elnöke bízik benne, hogy a Fidesz – látva, hogy mennyien tiltakoznak az indítványuk ellen – változtat az álláspontján.
Az LMP egyébként tüntetést is szervezne az AB épülete elé, hasonló javaslata volt Gyurcsány Ferencnek is. Schiffer András ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem hiszi, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte különösebben dicsőségére válna egy olyan megmozdulásnak, amit az LMP a jogállam védelmében hirdetett meg. Mesterházy hozzátette, a volt miniszterelnök terveiről csak a sajtóból értesült, ezért erről nem tud mit mondani. A politikus ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialisták is csatlakoznak az LMP demonstrációjához.
A Jobbik is határozottabban fogalmaz az alkotmánymódosítási elképzelések kapcsán, szerintük a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán a Lázár-féle javaslatokkal. Gyüre Csaba elmondta, hogy a párt mai frakcióülésén dönt majd arról, csatlakozik-e a másik két ellenzéki párthoz, amely nyílt levélben fordult Schmitt Pálhoz.
Lázár János azután beszélt elképzeléseiről, hogy az AB alkotmányellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezzel kapcsolatban azt kezdeményezi, hogy valamennyi szakszervezet és szakszervezeti tömörülés közösen forduljon a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, ha a parlament újra elfogadja a 98 százalékos különadóról szóló önálló képviselői indítványokat. Lázár korábban arról beszélt, ez várható.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni. Kifejtette, hogy több szocialista politikus és a párt holdudvarához tartozó személy is többmilliós végkielégítéseket vett fel (lásd táblázatunkat – a szerk.). – Áprilisban az emberek úgy döntöttek, hogy új korszakot nyitnak az ország történetében, s ezt a döntést októberben megerősítették – mondta Szijjártó, hangsúlyozva: ebben az új korszakban elfogadhatatlan, hogy az ország jelenlegi állapotában egyes állami, költségvetési szférában dolgozó vezetők több tíz milliós végkielégítéseket tegyenek zsebre. – A nemzeti ügyek kormánya köteles megfelelni az embereknek, akik ezt igazságtalannak érezték, és meg kell találnia a szükséges és alkalmas jogi eszközöket arra, hogy a botrányos végkielégítések korszakát lezárja – tette hozzá. Tárcavezetői pályafutását befejezve mintegy 6,6 millió forintot kapott a volt miniszterek közül például Gráf József, Herczog László, Kiss Péter és Szekeres Imre. 3,3 millió forint juttatást kapott például Balázs Péter, Hónig Péter, Juhász Gábor, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Szabó Imre, Székely Tamás, Varga István és Varga Zoltán – sorolta.
Szijjártó Péter szerint jó reményekkel lehetünk az iránt, hogy a Fidesz- és a KDNP-frakció megszavazza a parlamentben Lázár János kedden benyújtott javaslatait.
A politikus kifejtette: minden szavazás előtt egyeztet a két kormánypárti frakció vezetése, és ez most is így lesz. „Azok az intézkedések, amelyeket most a Fidesz javasol, kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy amíg nem lesz új, végleges alkotmánya az országnak, ezt a kérdést rendezzük” – mondta Szijjártó. Arra, hogy miért nem fogadták meg az Alkotmánybíróság ajánlásait, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője úgy válaszolt: gyors megoldásra van szükség, amely már az idén tudja biztosítani a 98 százalékos különadóról szóló törvény érvényesülését.
Szántó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője az MR1-Kossuth rádió egyik műsorában tegnap azt mondta: eddig elsikkadt, hogy az elmúlt másfél évben elég nagy botrányt kavaró végkielégítési ügyek voltak, és az új kormány intézkedése ennek a kiküszöbölésére irányult. Mint mondta, az Alkotmánybíróság nem a különadót vagy annak visszaható hatályát kifogásolta – hiszen megállapítja, hogy különadó az adóévtől kezdődően is kivethető –, hanem a probléma az volt, hogy a jó erkölcs kategóriája nem volt megfelelően kifejtve. Szántó Miklós a politikai kockázatot abban látja, hogy az ügy fejleményei egyesíthetik az MSZP-t a belső törésvonalak mentén. Azt is megjegyezte: azok védik megint a jogállamot, akik 2006 októberében meglehetős rezignáltsággal vették tudomásul az eseményeket.