A miniszterelnök szerint 1956-ban a magyarok az utcán győzték le a hazugságot, 2010-ben pedig a választásokon adták meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének. – A rendszerváltáskor voltak tabuk, amelyeket nem döntöttünk porba, és azóta tudjuk, ez nagy hiba volt, sok időt vesztettünk – mondta Orbán Viktor. Szerinte, ha túlnézünk az elmúlt nyolc év romjain, meglátjuk a magyarok új évszázadát. Úgy véli, az idén a nemzet igent mondott arra, hogy mindennek meg kell változnia. Mindennek, ami emberellenes és nemzetellenes, ami észellenes, erkölcsellenes és mindennek, ami életellenes – tette hozzá. Orbán itt utalt az alkotmányra, a törvényekre, a közéleti erkölcsökre, a tabukra, a médiára és az adózásra. Mint mondta, olyan országot lát maga előtt a XXI. században, ahol erős állam védi a közérdeket, ahol nem gátolják buta szabályok azokat, akik dolgoznak és vállalkoznak, ahol garantálják a nyugdíjasok biztonságát és a nyugdíjak értékét, ahol megéri gyermeket vállalni, ahol az adózásnak becsülete van, és azok jutnak előre, akik dolgoznak. – Mi senkit sem hagyunk a múlt romjai alatt – ígérte a miniszterelnök. Szerinte egy évünk van arra, hogy kapkodás nélkül, de szapora léptekben felvegyük a tempót, és megteremtsük a sikeres Magyarország alapjait. Ellenben, „ha a magyarok ma engednek a kétségeknek, holnap veszíteni fognak”. – Mi azok a magyarok vagyunk, akik hadat üzentünk a szovjet birodalomnak, akik fegyverrel is szembeszálltunk velük, és végül hazaküldtük a katonáikat – mondta.
A magyarok tudják – emlékeztetett –, hogy milyenek a nehéz idők. – Kemény idők jártak ’56 után és négy évvel ezelőtt is, amikor ezen a napon a hatalom rohamrendőrökkel verette és gumilövedékkel lövette a békés nagygyűlésen részt vevőket. De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszéde elején felidézte azt az 54 évvel ezelőtti estét, amikor Nagy Imre mártír miniszterelnök a Parlament északi szárnyának egyik emeleti szobájából lenézett a Kossuth térre, és megértette, hogy nem egyszerűen egyetemisták, munkások és értelmiségiek gyűltek ott össze. – Egy igazi, kifosztottan és becsapottan is életerős nemzet állt itt a téren – mondta a kormányfő, aki szerint Nagy Imre a legnagyobb hőseink sorába emelkedett azzal, hogy megvédte a forradalom tisztaságát és mártírtársai becsületét. Hangsúlyozta azt is, hogy 1956 hősei voltak azok, akik nem hagyták lebeszélni magukat arról, hogy Magyarországot naggyá tegyék. Ők a mi szüleink és nagyszüleink – mondta a miniszterelnök. Szerinte az ’56-os fegyveres, a ’90-es alkotmányos és a 2010-es kétharmados forradalom volt. – Így születik a történelem, így születik újjá egy nemzet – tette hozzá.
Előzőleg Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke tartott ünnepi beszédet a Kossuth téren, tisztelegve 1956 magyar hősei előtt. A lengyel politikus hangsúlyozta, hogy a forradalmat a magyarok az összes európai érdekében vívták meg.
Az 1956-os megemlékezések már előző nap, október 22-én – a hagyományokhoz híven – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott ünnepséggel elkezdődtek. Navracsics Tibor itt tartott beszédében úgy fogalmazott, „1956-ot elhazudták előlünk”. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: az értelmiség feladata, hogy őrizze 1956 igazságát.
Az egyetemen tartott megemlékezés után fáklyás menet indult a Bem térre, majd a Kossuth téren Kövér László, az Országgyűlés elnöke meggyújtotta a forradalom lángját, amely november 4-ig lobog. Másnap, szombat reggel a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával kezdődtek a hivatalos állami rendezvények. Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor és Kövér László az Országház főbejárata előtt felállított pódiumról kísérte figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát.
Ezután egész nap családi programokkal – többek között koncertekkel, filmvetítésekkel és gyerekrajzversennyel – várták a Kossuth térre érkezőket, de kinyitották a Parlament kapuit is, míg a Szabadság-futam résztvevőinek 1956 forintos nevezési díját az iszapkárosultak javára ajánlották fel.
Kovács László, az MSZP alelnöke egyetért azzal, amit Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc magyarországi, illetve nemzetközi jelentőségéről mondott, de aránytévesztésnek tartja, hogy a miniszterelnök ezzel azonos súlyúnak állította be a Fidesz ez évi választási sikereit. Mint Kovács fogalmazott: Orbán ezúttal is lebecsülte, igazságtalan kritikával illette az 1989-es rendszerváltás óta eltelt húsz év eredményeit.
origo.hu
Orbán Viktor sok sikert kívánt a felvidéki magyarok új vezetőjének
