Panaszt tettek Biszku Béla ügyében

A világhálón nyilvánosságra került tegnap az a határozat, amelyet a Fővárosi Főügyészség október 29-én hozott és hétfőn kézbesített Biszku Béla ügyében. A vádhatóság azért utasította el az eljárást kezdeményező magánszemély, Gellért Ádám beadványát, mert szerinte az MSZMP egykori politikusa nem követte el az emberiség elleni soha el nem évülő bűncselekményt, a gyilkosság vádja pedig már elévült. Gellért panasszal él a döntés ellen.

A külföldön élő Gellért Ádám tanulmányt juttatott el korábban a nyomozó hatósághoz, és kérte: fontolják meg a büntetőeljárás megindítását Biszku Béla (képünkön) ellen. A felvetés azon alapult, hogy Biszku, aki eleinte a budapesti pártbizottság, majd az MSZMP központi, illetve politikai bizottságának titkára volt, belügyminiszterként részt vett az 1956-os forradalmat követő megtorlások irányításában. Gellért beadványa konkrétan két koncepciós eljárást említett meg. Az egyikben katonatiszteket vontak felelősségre, a másikban Szilágyi Józsefet, illetve Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált marasztalták el. Mindannyiukat kivégezték. A kérelem tartalmazta azt is, hogy 1957-től – három év alatt – 25 ezer embert ítéltek el konstruált eljárásokban, ezer személyt pedig szovjet kényszermunkára szállítottak. A főügyészség határozata szerint az emberiség elleni bűncselekmény a nemzetközi egyezmények alapján valóban nem évül el, de Biszkuval szemben ez nem állapítható meg. A megtorlások irányítása – a Nagy Imre-per vádlottjainak kivégzése – előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésnek, azaz gyilkosságnak minősülhet. Az ilyen bűncselekményt annak idején halállal büntethették, ám a halálbüntetést érdemlő cselekmény 15 év alatt elévül. Emiatt a feljelentést – az ügyészség szerint – el kellett utasítani.
A kezdeményező lapunkkal tudatta: panasszal él a döntés ellen. Egyes nemzetközi jogászok az elmúlt napokban az indoklás konkrét ismerete hiányában is vitatták az ügyészség álláspontját. A nürnbergi katonai bíróság joggyakorlatára, a római egyezményre és a nemzetközi büntetőjog szabályaira hivatkozva lehetségesnek vélték Biszku felelősségre vonását. Idehaza utoljára tavaly februárban döntött az igazságszolgáltatás arról, hogyan értelmezendő az emberiség elleni bűncselekmény fogalma. A Legfelsőbb Bíróság a Korbely-ügyben azt mondta: az 1956-os események kapcsán a nürnbergi eljárást szabályozó londoni egyezmény mellett az 1949. évi genfi egyezményeket kell alkalmazni. Rögzítették: a soha el nem évülő emberiség elleni bűncselekményt az követi el, aki az állami politika képviseletében civil személyek életére tört.
Publicisztika a 7. oldalon