Ön szerint miért éppen a szocialisták kiabálják mostanában a legharsányabban, hogy a tervezett törvénymódosításokkal a kormány lenyúlja a magán-nyugdíjpénztári tagok pénzét?
– Először is szeretném megerősíteni, hogy ezeket a tagdíjakat nem nyúlja le senki, hanem átmenetileg egy biztonságos társadalombiztosítási számlán, név szerint lesznek nyilvántartva, a befizetésekre pedig garanciát vállal az állam. Csak egy oka lehet annak, hogy a szocialisták ilyen hangosan kiabálnak ez ellen, mégpedig az, hogy ellenzéki képviselőtársaim a pénztártagok helyett inkább a vagyonkezelők érdekeit tartják szem előtt. Nem szabad elfelejteni, hogy a szocialisták egy 1997-es törvény alapján kötelezően kényszerítették az embereket egy olyan rendszerbe, ahol most nagyon sokan rosszabbul jártak, mint ha az állami rendszerben maradtak volna. Mi a baj azzal, hogy megadjuk a lehetőséget nekik arra, hogy visszajöhessenek a biztonságot nyújtó állami rendszerbe? Szintén a vagyonkezelők érdekét erősíti, hogy a ’97-es törvény előírt egy csaknem ötszázalékos működési költséget a magánnyugdíjpénztáraknál, illetve egy vagyonkezelési díjat is. Ez évente összesen negyvenmilliárd forintot jelent, amit a pénztárak költségként elszámolhatnak, azaz kivehetik a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebéből. Azt hiszem, a szocialisták többek között ezért ilyen hangosak.
– Az elmúlt 12 évben az egy százalékot sem érte el a pénztárak által elért hozam. Ez a fajta gazdálkodás felvetheti a büntetőjogi felelősség kérdését?
– Az biztos, hogy annak idején a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetéséről szóló parlamenti vitában azzal érveltek a Horn-kormány tagjai, hogy a pénztárakban elért hozam jóval magasabb lesz, mint amit a társadalombiztosítási rendszerben kaphatnának az emberek. Ez az érv megdőlt, hiszen a tények azt bizonyítják, hogy egy gazdasági válság idején hihetetlenül nagy kockázatnak vannak kitéve a pénztártagok. Az is megérne egy vizsgálatot, hogy a válság előtt vagy után, amikor szárnyaltak az értékpapírpiacok, milyen hozamot értek el a pénztárak. Ezekre a vizsgálatokra azért is sort kell keríteni, mert a pénztártagoknak joguk van megtudni, hogyan gazdálkodtak a nyugdíjforintjaikkal az elmúlt években.
– Milyen vizsgálatokra lehet még számítani?
– Az előbbieken túl vizsgálni fogjuk azokat a konkrét megkereséseket is, amelyek a magán-nyugdíjpénztári tagoktól érkeznek. Érdemes lesz azon is elgondolkodni, hogy az amerikai ingatlanpiac öszszeomlása után miért hozott olyan döntést a baloldali kormány, hogy a pénztárak különböző portfólióiban kezelt vagyon nagyobb hányadát kell kockázatos részvényekbe befektetni. Élek a gyanúperrel, hogy a magyar állampolgárokkal, ezen belül a pénztártagokkal fizettették meg ezeket a károkat.
– A kormány nyugdíjvédelmi programjának első két elemét már benyújtották a parlamentnek. Mi lesz a harmadik elem?
– A részletszabályok kidolgozása lesz a harmadik eleme a javaslatcsomagnak. A kormány azon dolgozik jelenleg is, hogy a garanciális feltételeket szabályozó részletszabályok minél hamarabb a Ház elé kerülhessenek. Ezzel kapcsolatban még a héten várható bejelentés.
origo.hu
Orbán Viktor nyerte a szerdai vitát az Európai Parlamentben az elemző szerint
