Talpra állítanák az országot

A munkahelyteremtés és a gyermekvállalás ösztönzése a kormány célja a jövő évi költségvetéssel – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormány javaslatának parlamenti beterjesztése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A közszféra 25-30 ezres leépítésre számíthat, amely elsősorban az államigazgatást és nem az oktatást vagy az egészségügyet érinti. Az uniós csatlakozás óta először teljesítjük vállalásunkat, s a 800 milliárd forintos hiánynyal a háromszázalékos küszöb alatt maradunk 2011-ben.

Átirányított családi pótlék. Jövőre nem kapnak családi pótlékot a kiugróan magas, „milliós fölötti” havi jövedelmű családok – mondta Soltész Miklós (képünkön) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Hír TV-ben. A politikus a vasárnap esti műsorban elmondta: az arányos adórendszerhez illeszkedő családipótlék-rendszert dolgoz ki a kormány. A részletekről még nincs döntés, azt sem tudni, hogy a jövő év elejétől lépne-e életbe a családi pótlékkal kapcsolatos intézkedés, de mint Soltész hozzáfűzte, mindenképpen jövőre. – Az államkasszában maradó összeget várhatóan a fogyatékosok és a súlyos betegek ápolására fordítanák – hangsúlyozta az államtitkár a Hír TV honlapján olvasható összegzés szerint. A KDNP-s szakpolitikus szerint a családi pótlék rendszerének újraszabályozása nem veszélyeztetheti a családok gyermekvállalását. Az MTI emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök októberben az RTL Klubnak azt mondta: „Gondolkodunk azon, hogy akik nagyon nagy jövedelemre tesznek szert, azok számára járjon-e vagy sem a családi pótlék. Ez egy régi vita Magyarországon.”

A munkahelyteremtés, a növekedés élénkítése, a családok és a gyermekvállalás támogatása volt az elsődleges cél a következő évi költségvetés megalkotásánál – fogalmazott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki a tenyerében elférő adathordozón is felmutatta a 2011-es büdzsé tervezetét szombaton. A jövő évi költségvetés benyújtása alkalmából tartott sajtótájékoztatón Matolcsy megjegyezte, hogy az utóbbi húsz év legjelentősebb adócsökkentését tartalmazza ez a dokumentum.
Az Országgyűlés honlapjáról elérhető költségvetési tervezet egyik legfontosabb újdonsága, hogy a kormány létrehozza az államháztartás egyenlegét javító alapot, ahová a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányításából származó 360 milliárd forint érkezik, s ezt a keretet gyarapítja a privát kasszákból az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők vagyona is. A szóban forgó alapból fedezik a nyugdíjkassza 900 milliárd forintos hiányát a jövő évben (ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék folyik be a dolgozóktól a közösbe ahhoz képest, hogy mennyit kell kifizetni a nyugdíjakra).

*

A nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a kormány szerint a magán-nyugdíj-pénztári tagok kilencven százaléka visszatér az állami rendszerbe, így 2400 milliárd forintnyi vagyon államivá alakulna. – Ez jóval magasabb összeg, mint a nyugdíjkifizetések hiánya, a pénz megmaradó részét államadósság-csökkentésre javasoljuk fordítani – mondta újságírói kérdésre a tárcavezető.
Az új költségvetésnek nem csak nyertesei lesznek; a közszféra „erős nyomást érzékel majd”. A kormányzati intézményeknél a korábban megszellőztetett híreknek megfelelően öt-, a háttérintézményeknél tízszázalékos leépítést terveznek (összesen 25-30 ezer fő), s a dologi költségeken öt százalékot spórolnak meg. Lesznek olyan szervek, például a külgazdasági hivatallá alakuló ITDH, ahol akár 30-50 százalékos karcsúsítás is bekövetkezhet. A leépítések elsősorban az államigazgatást érintik, nem az egészségügyet vagy az oktatást. A bérkeret összességében nem nő, de az alacsonyabb létszám 4-5 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé a közszolgák körében.
– Ez a talpra állás költségvetése, mert az unióhoz való csatlakozás óta először három százalék alatti hiányra épül, vagyis teljesítjük az EU-val kötött növekedési egyezményben vállalt célt. Továbbá azért is, mert beállítjuk a háromszázalékos növekedést, és csökken az államadósság GDP-arányosan – hangsúlyozta Matolcsy György. (A hiány 2,94 százalék lesz eredményszemléletűen, 2,8 százalékos pénzforgalmilag.) A 2006-os költségvetést a nagy csalás, a 2007-est a kijózanodás, a 2008-ast a válság, a 2009-est a pénzügyi függetlenség elvesztésének és az ideit a csontvázak büdzséjének nevezte a miniszter.
A 2011-es költségvetés tervezete – amelyről a tervek szerint karácsony előtt egy nappal tartják a zárószavazást – 16 996 milliárd forint kiadással és 16 197 milliárdos bevétellel számol, vagyis hozzávetőleg 800 milliárd hiányzik a kasszából. Államadósságra a következő évben a tavalyinál 150 milliárddal kevesebbet, 1064 milliárd forintot kell kiadni. Ez az összeg azonban még így is magasabb a teljes hiánynál, ami azt jelenti, hogy az államháztartás többlettel zárna, ha nem kellene az adósságot törleszteni (vagyis az elsődleges egyenleg 0,8-0,9 százalék). A lakosság hozzávetőleg 600 milliárddal kevesebbet fizet be a közösbe 2011-ben az idei évhez képest, amelyből 500 milliárdot tesz ki a személyi jövedelemadó csökkentése – összegezte a Portfolio.hu. Társasági adóból a tehercsökkentés miatt mintegy 240 milliárddal kevesebb bevétel érkezik a központi kasszába. A különadók azonban ezt bőségesen ellensúlyozzák, 161 milliárdot fizet be az energiaszektor, a távközlési cégek és a kereskedelmi láncok, 187 milliárdot a pénzügyi szervezetek.
A kiadások terén nagy változást nem tervez a kormány, a lakosságot tehát – annak ellenére, hogy kevesebb adót fizet be – nem „rövidítik meg”. Néhány tétel kisebb mértékben csökken, de növekszik a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka, valamint a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata is 2010-hez képest. Továbbá a 3,5 százalékos inflációt meghaladó, 3,8 százalékos nyugdíjemelés várható. A működési költségek az uniós soros elnökségi feladatok miatt lesznek magasabbak. A bajba jutott hiteleseket megsegítő eszközkezelőre nem különít el jelentősebb forrásokat a jövő évi büdzsében a kormány, az intézmény ugyanis egy garanciaalapként fog működni, így az államadósságot fogja terhelni. Újságírói kérdésekre válaszolva Matolcsy György arról is tájékoztatott, hogy egy három fokozatú rendszer jön majd létre: a hiteladós először egy banki mentőprogramban vesz részt, majd – ha helyzete nem rendeződött – bekerül az eszközkezelő hatáskörébe, s ha továbbra sem tudja fizetni a terheket, tulajdonát elvesztve bérlakásra lesz jogosult, kisebb lakásba költöztethetik.
– Az alacsonyabb kamatkiadás, valamint a magánnyugdíjpénztárakból származó 360 milliárd, plusz a vagyonáthozásból eredő milliárdos források óriási mozgásteret jelentenek a költségvetésnek – mondta az MTI-nek Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. Szerinte látványosan mérséklődhet az állam finanszírozási igénye jövőre, csökkenhet az állampapírok hozama, mindez a forintnak is támaszt nyújthat, ami az ország felminősítési kilátását javítja, ha a kormány jól kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. A gazdaságpolitika a kiadásokat kissé visszafogta, amit Suppan kedvezőnek nevezett, vannak azonban olyan elemzők, akik e téren drasztikusabb lépéseket vártak. A pénzintézeti elemző a kormánynál magasabb bővülést vár a nagyberuházásoknak köszönhetően. A későbbiekben szerinte szintén emiatt az adóbevételek is nőhetnek: 2012-ben 4,5 százalékkal, 2013-ban pedig 5 százalékkal bővülhet a GDP.

Reagáltak a londoni elemzők. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni elemzői úgy fogalmaztak a költségvetési tervekről, hogy rövid távon javítják a magyar adóssághelyzet jelzőszámait, mivel az adósságállomány és az adósságszolgálati teher csökkenni fog, és a kormány jelentős vagyontömeget vesz át. Középtávon azonban a kormánynak alacsonyabb bevételekből kell teljesítenie az adósságszolgálati kötelezettségeket, ami ronthatja az adósbesorolási kilátásokat. A Goldman Sachs nem számít a magyar adósosztályzat „többszörös leminősítésére”. A Morgan Stanley elemzői kiemelték: ha a kormány a nyugdíjalapok teljes vagyonát bevonja az adósságcsökkentésbe, a GDP-érték arányában számolt adósságráta 10 százalékpont körüli mértékben csökkenne.