Többletforrást keres a szaktárca

Legjobb esetben is csak egy- két alapvető élelmiszer esetében csökkenhet az áfa mértéke jövőre – tájékoztatta lapunkat Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Elmondása szerint a tárca öt százalékra szerette volna mérsékelni a hús- és a kenyérféleségek, a tej, a cukor, valamint az étolaj, vagyis az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az előzetes találgatássokkal ellentétben a Vidékfejlesztési Minisztérium nemcsak 10-12 százalékra kívánta csökkenteni az úgynevezett alapélelmiszerek 25 százalékos általános forgalmi adóját, hanem az uniós lehetőséget kihasználva ezeket a kedvezményes ötszázalékos körbe vonta volna – mondta megkeresésünkre Czerván György, a tárca agrárügyekért felelős államtitkára. Elmondása szerint a jövő évi költségvetési tervben azért nem szerepel az áfacsökkentés, mert a kormány gazdaságpolitikája szempontjából elsőbbséget élvez az egységes 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése, illetve a társasági és más kisebb adók csökkentése. – Ettől függetlenül – tette hozzá – a vidékfejlesztési tárca nem adta fel a reményt, hogy már a jövő évi költségvetésbe szerepeltetni tudnak egy-két alapélelmiszert a kívánt ötszázalékos áfakörben.
Kérdésünkre válaszolva kitért arra is, hogy a tárcaközi szakmai csoport, amely az áfakérdéssel foglalkozott, arra a megállapításra jutott, hogy a hús, a kenyér, a tej, a cukor és az étolaj ötszázalékos áfakörbe sorolása körülbelül 190– 200 milliárd forintos bevételkiesést okozna a költségvetésnek. Bár az adócsökkentés a feltételezések szerint pozitív vonzattal is járna, mivel visszaszorítaná a feketepiacot, ekkora mértékű javulásra mégsem lehetne számítani. Emiatt keresi most a tárca azon forrásokat, amelyek átcsoportosításával esetleg lehetővé válna legalább egy-két termék esetében az adócsökkentés – mondta Czerván György. Tájékoztatása szerint vannak már ötletek arra, hogy milyen forrásból és mely termékek esetében történjen meg az első hullámban az áfacsökkentés, ám mivel ez még komoly egyeztetést igényel, erről bővebben még nem tud nyilatkozni.
Az érdekszervezetek szerint nagyrészt az előző kormány által életbe léptetett áfaemelés miatt nőtt a feketegazdaság aránya az ágazatban. A legtöbb agrárszervezet elengedhetetlennek tartja az élelmiszer-ipari termékek 25 százalékos (a kenyérféleségeknél és tejtermékeknél kivételként 18 százalékos) általános forgalmi adójának csökkentését. Az élelmiszerek esetében az Európai Unió 27 tagállamából tizenhétben tízszázalékos vagy az alatti az áfa mértéke. Az érdekvédők szerint az élelmiszer-gazdaságban az utóbbi években felerősödött az illegális kereskedelem, amelynek aránya mára elérheti a 25-35 százalékot. Amennyiben a szakmai szervezetek kimutatásait vesszük alapul, úgy kijelenthető, hogy az agrárágazatban megközelítőleg 70-75 milliárd forint áfát csalhatnak el. A gabonapiacon kereskedők 25, a zöldség-gyümölcs területén 20, a húságazati feketézők pedig további mintegy 20-30 milliárd forinttal rövidíthetik meg a közkasszát. Ha az élelmiszeripart tágabb értelemben kezeljük, az elcsalt adó mértéke jócskán meghaladhatja a százmilliárd forintot. Az érdek-képviseleti és szakmai szervezetek szerint a mezőgazdasági áruk áfájának jelentős csökkentése mérsékelné a feketegazdaságot, növelné a termékek belső keresletét, s versenyhelyzetbe hozná a gazdákat.
Piaci szakértők árnyaltabban látják a helyzetet. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója szerint az illegális kereskedelem visszaszorításához nem elegendő az áfa csökkentése, javítani kellene az ellenőrzés hatékonyságát, s elrettentő szankciókat kellene bevezetni. Ezzel Czerván György is egyetértett, jelezve, hogy a tárca is csak e kitételek mellett támogatja az áfacsökkentési tervet. A szakértők szerint a piac tisztulása mellett az adócsökkentés esetleg árcsökkentő hatással is járhat, bár utóbbi hatás elenyésző lehet.
Kérdésünkre Fórián Zoltán kitért arra is, hogy az agrártermékek idei drágulása nem feltétlenül dobja meg az idei inflációs mutatót. Rávilágított: az év első felében nem, vagy csak alig emelkedtek az agráriumban az árak, a második fél évben pedig várhatóan 8-10 százalékos drágulás következik be. Tehát éves összehasonlításban várhatóan 5-6 százalékos élelmiszer-drágulásról beszélhetünk.
n
Románia várakozik. Már csak Traian Basescu államfő aláírására vár a román parlament által már elfogadott jogszabálytervezet, amely 5 százalékra csökkenti az alapélelmiszerek forgalmi adóját a jelenlegi 24 százalékosról. Szomszédunkban a tej, a kenyér, a cukor és az olaj tartozna a kedvezményes körbe.