Csak az összefogás vezet sikerre a vízhiány és felmelegedés elleni küzdelemben – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Csépa határában, a Tisza partján kialakított ideiglenes vízkivételi műnél. Hubai Imre elmondta: a Gyova-Mámai Holt-Tisza ökológiai vízpótlása 45 napja tart a kormány támogatásával, több térség, település és szervezet összegfogásának eredményeként. Ide mintegy 1,5-2 millió köbméternyi plusz vízkészletet juttatnak, immár a folyó alacsony vízszintje miatt három szivattyú munkába állításával. Ilyen együttműködésekre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a felmelegedés, valamint a vízhiány elleni küzdelemben – tette hozzá.
Rámutatott: a táj ökológiai vízpótlására, a víz tározására Magyarországnak be kell rendezkednie a jövőben, tehát nem egynyaras intézkedéssorozatot indított a kormány az aszály-veszélyhelyzet kihirdetése óta. Ezek a gazdálkodókat is segítik, akik az elmúlt években mintegy 170 milliárd forint értékű pályázati forrás használhattak fel öntözésfejlesztésre, ami a klímaváltozásra történő felkészülést is szolgálta – emlékeztetett.
Szavai szerint fontos megtanulni az alkalmazkodást és felhasználni akár a történelmi időtávlatokból származó jó gyakorlatokat. Magyarországon komoly múltja és hagyománya van a vízgazdálkodásnak, ám amíg a folyószabályozások idején még csak az ár- és belvizek elleni védelem volt a szempont, addig mára a víz megtartásának igénye is megkerülhetetlenül azzá vált – fogalmazott.
Kifejtette: komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az apadó készletek ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű víz jusson a lakosságnak, a mezőgazdaságnak, az iparnak, a jóléti és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó horgásztavaknak, erdőknek, természetvédelmi területeknek egyaránt.
A kormány jó úton járt, amikor időben felismerve az aszály előjeleit, döntött mintegy 4,7 milliárd forint átcsoportosításáról, amelyből a Vizet a tájba program részeként 220 beavatkozást hajtanak végre a vízügyi igazgatóságok szakemberei – húzta alá az államtitkár. Ugyanakkor a jövőben nélkülözhetetlen lesz a társadalom, az önkormányzatok, az országgyűlési képviselők, a gazdasági szereplők és minden érintett összefogása annak érdekében, hogy hosszú távú megoldásokkal lehessen fenntarthatóvá tenni hazánk vízgazdálkodását és aszály elleni védekezését – hangsúlyozta.
