Tovább szállítható a donorszív

Jelentősen, akár háromszorosan is megnövelheti a donorszív szállíthatóságának idejét a Heidelbergi és a Semmelweis Egyetem kutatói által kifejlesztett oldat. A magyar intézmény kardiológiai központjának igazgatója szerint módszerük néhány éven belül világszerte elterjedtté válhat, és akár a tengerentúlról is lehetővé teheti az életmentő szervek fogadását.

Áttörést értek el magyar és német orvoskutatók a donorszív szállíthatósági idejének megnyújtását célzó kutatásukkal – adta hírül tegnap az InfoRádió. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója lapunknak elmondta, körülbelül fél évtizede dolgoznak együtt a Heidelbergi Egyetem szívspecialistáival számos területen, de az Európai Unió által anyagilag is támogatott együttműködésnek alighanem ez volt eddig a legjelentősebb eredménye. A professzor személyesen is részt vesz a kutatásban és az új tartósítószer kifejlesztésében, amely a mostani négyről nyolc, de talán tizenkét órára is kinyújtja az átültetésre váró szív szállíthatósági idejét. Ezzel akár arra is lehetőség nyílik, hogy a tengerentúlról hozzanak Európába életmentő szerveket.
A jelenleg rendelkezésre álló kétszáznegyven perc természetesen a ki- és a beoperálás között eltelt időt jelenti, tehát a szállításra alig kettő és fél, három óra jut. – Ez éppen elég arra, hogy körültekintő, pontos szervezéssel mentővel, helikopterrel az országon belül a donorszervet eljuttassuk a beteghez, de esetek tucatjaiban megy veszendőbe a rászoruló testsúlyának és vércsoportjának egyébként megfelelő szív, mivel távolabbról kellene ideszállítani, a közelben pedig nincs olyan páciens, akibe be lehetne ültetni – magyarázta a kardiológus. Amikor a két egyetem fél évtizede közös kutatásokba fogott, egyebek mellett erre a gondra kerestek megoldást, és úgy tűnik, sikerrel jártak.
– Nagyjából két éve fordultunk célegyenesbe, azóta nagyon biztató eredménnyel elvégeztük a nagyállat-kísérletes vizsgálatokat, most pedig a klinikai tesztelés következik – folytatta Merkely professzor. Mint mondta, a tervek szerint jövőre emberi szervek szállításában, fokozatosan kitolt transzportidővel, folyamatos monitorozás mellett tesztelik majd a konzerválószert. A víznél sűrűbb anyagnak az a feladata, hogy a kivett szívben az oxigénhiányból eredő károsanyag-felhalmozódást minél jobban lassítsa. Eddigi eredményeik szerint a nyolc óra szinte biztosan elérhető lesz emberi szív esetében. Ha mindez ebben az utolsó kísérleti szakaszban is bebizonyosodik, akkor bő két esztendő múlva az oldat alkalmazása gyakorlattá válhat, három-négy éven belül pedig világszerte meghonosodhat – vélekedett a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. Merkely Béla megjegyezte, bár hivatalosan német–magyar találmányról van szó, a sors úgy hozta, hogy a Heidelbergi Egyetem kutatásvezetője is honfitársunk: Szabó Gábor professzor.