Új közteher-viselési rendszer

Új közteher-viselési rendszer kialakítására van szükség néhány éven belül, amelyben a 2012-ig különadót fizető ágazatokkal is megállapodunk további hozzájárulásuk mértékéről – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a szakképzés megújításáról szóló szerződés aláírásakor.

Parlamenti munkarend. Hétfőn Orbán Viktor felszólalásával kezdődik a 2011-es költségvetés általános vitája, a büdzséjavaslatot 30 órás időkeretben csaknem egész héten tárgyalják. Kedden hazánk európai parlamenti képviselői is felszólalhatnak a vitában, mint ahogyan az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is kifejtheti véleményét. Több fontos döntés is születik még, köztük kedden szavaznak a Lázár-csomag, vagyis az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, továbbá a 98 százalékos különadó kivetését lehetővé tévő jogszabály végleges formájáról. Zárószavazás lesz az új közigazgatási rendszer kiépítésére vonatkozó, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat létrehozó jogszabályról, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosításáról is. Sor kerülhet a párizsi nagykövetté avanzsált Trócsányi László alkotmánybírói székének betöltésére is. Az MSZP Mészár Rózát, a KDNP Dienes-Oehm Egont, a Jobbik Zétényi Zsoltot javasolja alkotmánybírónak választani. A Fidesz még nem nevezte meg a jelöltjét, az LMP pedig lehet, hogy senkit nem jelöl. (B. B.)

Az előttünk álló legfontosabb dolog a gazdaság talpra állítása, amelyben mindenkinek megvan a saját feladata. A kormánynak meg kell teremtenie az összhangot a gazdaság működése és irányítása között, ami az utóbbi néhány évben elveszett. A fejlődés csak úgy képzelhető el, ha új munkahelyeket teremtünk, ennek pedig alapfeltétele, hogy a következő egy évben sor kerüljön a gazdaság, a politika és a közélet teljes megújítására – fogalmazott a miniszterelnök.
Az utána következő két év során a kormánynak olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, amelyet a jelentősen egyszerűbb és korszerűbb adórendszer, a csökkenő bürokrácia jellemez. A kormány várakozásai szerint 2012-re az unióban is kialakul valamiféle bankadórendszer, s miután addigra a jelenlegi hazai bankadó-fizetési kötelezettség is kifut, meg kell állapodni a pénzintézetekkel egy, a mostani terheknek felét-harmadát kitevő közteher-viselési hozzájárulásról. De a különadót fizető többi ágazatban, a kereskedelemben, a távközlésben és az energetikában tevékenykedő vállalatokkal is új megállapodást kell kötni a hozzájárulás mértékéről.
*
Mindezzel a kormány csak a gazdaság fejlődéséhez, az új munkahelyteremtéshez szükséges kereteket teremti meg, azt önöknek, vállalkozóknak kell tartalommal megtölteni – fordult Parragh Lászlóhoz, az MKIK elnökéhez Orbán Viktor. A mostani megállapodás adja azt az alapot, amelyre építve képzett munkaerő hagyhatja el a szakképző iskolákat. A kamara feladata és felelőssége lesz ugyanis az újjáalakuló szakképzési rendszer szakmai részleteinek kidolgozása.
A képzett munkaerő azonban nemcsak gazdasági, de erkölcsi kérdés is a kormány számára – fogalmazott Orbán Viktor. A megalapozott tudással rendelkező fiatal ugyanis gyorsan elkel a munkaerőpiacon, így nem fordulhat elő az, hogy gyermeke a munkanélküliségbe születik, s így is nő fel. A miniszterelnök a képzési rendszer megújításától azt reméli, hogy tíz éven belül a mostani 55 százalékos foglalkoztatás eléri a 65 százalékos uniós átlagot, másfél évtized alatt pedig elsők lehetünk az EU-ban.
Parragh László arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer elméletközpontú, a gyakorlati képzés ideje a korábbinak a felére esett, és a képzésben részt vevők száma is drasztikusan csökkent: míg nálunk a középfokú képzésben tanulóknak alig 23 százaléka kap szakképzést, addig ez az arány Németországban 66 százalék. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a vállalkozások alig 1,5-2 százaléka vesz részt a fiatalok gyakorlati képzésében, pedig egy egészséges gazdaságban ez az arány ennek tízszerese. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a különböző szakmák képzési arányait a gazdaság igényeihez kell igazítani, amiben komoly szerepe lesz a kamarának.
A szakképzési rendszer korszerűsítése során szeretnék visszaállítani a nyolc általános iskolát követő hároméves képzést, amelyben a jelenlegi ezerórás gyakorlati képzési időt megdupláznák. Ez azért is előnyös lenne, mert a szakmunkásképzésben leginkább a szegényebb családok gyermekei vesznek részt, akiknek fontos lehet, hogy a jelenleginél két évvel korábban állhatnak munkába. Ehhez a tankötelezettség korhatárát 17 évben kell megállapítani.
Parragh szerint legalább ilyen fontos feladat a képzésben részt vevő vállalkozások érdekeltségének erősítése és számuk megduplázása: szeretnék elérni, hogy legkevesebb 18 ezer cég vegyen részt a fiatalok oktatásában. Miután az MKIK feladata a gyakorlati képzés és vizsgáztatás megszervezése, színvonalának emelése, a kamara tervei szerint csak mestervizsgával rendelkező oktatók vehetnének részt a gyakorlati képzésben. Az elnök középtávon szeretné elérni, hogy a hazai szakképzés minőségében, az ott tanulók és a részt vevő vállalkozások számában érje el az uniós átlagot. Ez azonban nem jelenti az együttműködés végét, mert a felsőoktatásban, a felnőttképzésben még mindig bőven van teendő, s ebben is szívesen részt vesz az MKIK.
A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a gyakorlati képzés alacsony színvonala és a túlságosan hosszú képzési idő a legnagyobb akadálya a szakképzésben részt vevők elhelyezkedésének. A politikus hangsúlyozta, a megállapodás aláírásával már 125 szakma felügyelete kerül a kamara fennhatósága alá. Mindez nem jelenti azt, hogy az állam kivonulna a képzésből, hiszen ellenőrzési és koordinálási szerepe megmarad. Hangsúlyozta, a német modellt veszi át hazánk, ami azért is üdvözlendő, mert a Magyarországon megtelepedett német vállalkozások – így az Audi és a Mercedes – jelezték, hogy részt vennének a gyakorlati képzésben.