Vészes a romák kivándorlása

A magyar és a kanadai rendőrség információinak összekapcsolásával hatékonyabban tudunk majd fellépni azok ellen, akik kihasználják az emberek hiszékenységét és nyomorúságát, és megpróbálnak visszaélni a nagyvonalú kanadai menekültügyi és szociális rendszerrel – jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára Vancouverben. Az államtitkár azért látogatott Kanadába, hogy megelőzze, megakadályozza a Magyarország és Kanada közötti esetleges vízumkényszer újbóli bevezetését.

Ellentétes állítások. A romagyilkosság-sorozat négy vádlottja mellett még két személy került a rendőrség látókörébe a hat halálos áldozatot követelő emberölések ügyében – állította tegnapi számában a Magyar Hírlap. A napilap szerint K. Árpád, K. István, P. Zsolt és Cs. István elfogása előtt „képbe került” további két férfi: R. Antal és E. László is. A Magyar Hírlap egy rendőri jelentésre és híváslistákra hivatkozva azt közli, hogy „a hatóság nem négy, hanem hat elkövetővel számolt a gyilkosságsorozat ügyében, amikor a tiszalöki emberölés után az elkövetők profilját próbálta meghatározni. (…) feltételezhető, hogy K. István Zoltán és K. Árpád Sándor mellett R. Antal és E. László a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, köze van azok elkövetéséhez, tudomással bír a végrehajtásában és szervezésben részt vevő személyekről, a cselekmények előzményeiről, az elkövetés eszközeinek hollétéről” – áll a Magyar Hírlap által közölt rendőrségi dokumentumban. R. Antal katonai múltja, illetve hívásforgalmazása, míg E. László szélsőséges nézetei és kapcsolatai miatt vált gyanússá a rendőrök számára. Csecserits István, a Pest Megyei Főügyészség helyettes vezetője szerint a Magyar Hírlap tegnapi számában fantáziálgatás, újságírói zavarkeltés történt a romagyilkosságokkal kapcsolatban. A főügyészhelyettes lapunknak leszögezte, a romagyilkosságok és más bűncselekmények elkövetésével nemrégiben megvádolt négy emberen kívül nem merült fel másokkal szemben megalapozott gyanú. A főügyészhelyettes annyit tett még hozzá, hogy a besenyszögi rablással megvádolt K. testvérek és P. Zsolt mellett még egy elkövetőnek segítenie kellett, de róla egyelőre nincs információ. A négy vádlott pere márciusban kezdődik a Pest Megyei Bíróságon.

Hazai romák ezrei távoztak Kanadába azzal a szándékkal, hogy menekültstátust kapjanak, amióta 2008-ban visszaállították a vízummentességet a két ország között. Számuk annak ellenére sem csökken jelentősen, hogy az idén mindössze három menekültkérelmet fogadtak el a kanadai hatóságok. Tom Scrimger, a Kanadai Örökség Minisztériumának miniszterhelyettese Balog Zoltánnal tárgyalva közölte, történelmi az 1956-os magyar menekülteknek az ország fejlődéséhez való hozzájárulása. A magyar politikus erre úgy reagált, most azon dolgoznak, hogy a jó hírünk megmaradjon, mert a Magyarországról származó bevándorlási boom kezdi elhomályosítani a pozitív képet. Sem Kanadának, sem Magyarországnak nem érdeke az, hogy negatív híreket generáljon a „menekültek” ügyében. Mindkét országnak viszont az az érdeke, hogy a bűncselekmények szervezői ne kerülhessék el a büntetőjogi felelősségre vonást.
Neil Yeatesz, a kanadai állampolgársági, bevándorlási és multikulturális ügyekért felelős tárca miniszterhelyettese megköszönte a magyar rendőrségnek azt a segítséget, amit az elmúlt időszakban az emberkereskedelemben érdekeltek leleplezésében nyújtott Kanadának.
A magyar–kanadai tárgyalások során kiderült, a két ország közötti vízummentesség fenntartása azon áll vagy bukik, hogy a két ország hatóságai – mindenekelőtt bűnügyi szervei – milyen hatékonysággal tudnak együttműködni az emberkereskedelem ügyében. Ez a megelőzés azért is fontos, hogy Magyarország ne juthasson Csehország sorsára. Az Európa Tanács 2010. október 23-i luxembourgi ülésén ugyanis a bel- és igazságügyi miniszterek megtárgyalták a Cseh Köztársaság állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség Kanada általi visszaállításáról szóló különjelentést.
Magyarország helyzetét rontja, hogy a közelmúltban Kanadában emberkereskedelem vádjával őrizetbe vettek egy Magyarországról érkezett tíztagú cigány családot, mert rabszolgaként bántak magyar áldozataikkal. Az elkövetők legalább tizenkilenc embert csalogattak ki a jobb élet reményében Kanadába. „Azt hittem, hogy Kanadában új életet kezdhetek, ehelyett rabszolgának adtak el” – állítja egy félelemből nevét elhallgató pápai cigány ember, akit a gyanú szerint emberkereskedelemre specializálódott bűnbanda csalt ki Magyarországról az Ontario-tó partján fekvő Hamiltonba. Építkezésen dolgoztatták őket fizetés nélkül, és egy pincében kellett aludniuk. A kicsábítottaknak hazudniuk kellett a magyarországi állapotokról, a valódinál rosszabb színben kellett lefesteniük az országot. „Beszélj az elnyomó Magyar Gárdáról, nagyítsd fel a magyarországi rasszizmust, cigányellenességet!” – mondogatták nekik az embercsempészek. Ha nem így tettek, akkor otthon maradt családjukkal zsarolták őket. Emellett hamis adatokkal szociális segélyt is igényeltek a nevükben, amit szintén elvettek tőlük. Nyár elején érkeztek Kanadába, azt mondták nekik, hogy csak a repülőjegyet kell megvenniük, aminek az ára már néhány heti fizetésből megtérül. „Meglesz a heti 500 kanadai dollár” – biztatták őket, de nem így történt. Útlevelüket is elvették. Minden lépésüket figyelték. Nem beszélve arról, hogy aki Magyarországon gyűjtötte össze őket, az mintegy 150 ezer forintot kapott minden „beszerzett menekülő” után.
Jelenleg folyik a kanadai hatóságok vizsgálata az ügyben. Emberkereskedelem alapos gyanúja mellett folyik az eljárás Kolompár Attila (más helyen József), Karádi Ferenc és Dömötör Ferenc ügyében, akik legalább hat embernek azt „tanácsolták”, hogy hazudjanak a bevándorlási hatóság alkalmazottainak. A család többi tagja ellen lopás, zsebtolvajlás miatt is eljárás indult. Magyarország számára diplomáciai kellemetlenség az is, hogy Kanadában ez a legnagyobb szabású emberkereskedelmi ügy, amióta az országban nyolc évvel ezelőtt törvényt hoztak a bűncselekményről. A fent említettek lehetnek az elsők, akiket kényszermunka alkalmazása miatt elítélnek Kanadában. Eddig kizárólag a prostitúcióra kényszerítés esetei váltak ismertté a hatóságok – és így a nyilvánosság – előtt.
Mindemellett a kanadai lovas rendőrség idősebb D. Ferenc, ifjabb D. Ferenc, K. Gyöngyi, K. Gizella, D. Lajos, K. Ferenc, D. Gizella, K. Attila, D. Gyula és K. Zsanett ellen adott ki elfogatóparancsot, akiknek az életkora 24 és 28 év között van. Ez a bűnözői csoport 2009 decemberében került a hatóságok látókörébe, amikor egyik áldozatuk a segélyügyi hivatalban panaszkodott, hogy miként bánnak vele. E vallomás alapján a rendőrség a határvédelmi hatóságokkal együttműködve – tíz hónapi nyomozást követően – októberben vádat emelt a család tíz tagja ellen. A becsapott áldozatok egy része egyébként az elmúlt évek során hazatért Magyarországra, többen azonban Kanadában maradtak, kormányzati segélyen élnek.
Ilyen előzmények után látogatott Balog Zoltán Kanadába a múlt héten, és miután hazaérkezett, azt nyilatkozta lapunknak, valamennyi illetékes kanadai hatóság vezetőivel áttekintette a Magyarország és Kanada közötti jelenlegi helyzetet, különös tekintettel az embercsempészetre.
– Jó megoldást találtunk, hiszen nemcsak a válságkezelésre, hanem a jövőbeli válságmegelőzésre is hangsúlyt fektettünk – fogalmazott az államtitkár. – Megállapodtunk abban, hogy a magyar és a kanadai hatóságok az eddiginél sokkal hatékonyabban és rendszeresebben tájékoztatják majd egymást a kivándorlókról, illetve az embercsempészek mozgásáról. Ezzel megelőzhető lesz egyrészt az embercsempészet folytatása, másrészt a Kanada és Magyarország közötti vízumkényszer újbóli visszaállítása. Bár a kanadai kollégáktól nem kaptam biztos ígéretet erre, de én személy szerint őszintén remélem, hogy kanadai tárgyalásaim alapján sikerült eloszlatni a félelmeket, és nem lesz többé diplomáciai bonyodalom az embercsempészet tekintetében. Hangsúlyozom, hogy az ilyen bűncselekmények ellenére sem lehet általánosítani, ugyanis nem mindenki él vissza a nagyvonalú kanadai menekültügyi és szociális rendszerrel, és nem mindenki használja ki mások hiszékenységét és nyomorságát. Találkoztam például olyan cigány családdal, ahol a családapa Magyarországon kőműves volt, most egy kanadai benzinkútnál becsületes munkával keresi a kenyerét, a felesége szintén dolgozik. Vannak tehát ilyen esetek is, nekünk azonban a bűncselekmények elkövetését kell megelőznünk.

Bulgária közbelépne. Bulgária – amely azt reméli, hogy jövőre csatlakozhat a schengeni övezethez – mindent megtesz azért, hogy elejét vegye a roma kisebbség európai uniós országokba irányuló szervezett kivándorlásának – jelentette ki Cvetan Cvetanov belügyminiszter. Közölte, utasították a tárca regionális igazgatóságait, hogy akadályozzák meg ezt a jelenséget. A bolgár kormány komplex stratégia kialakításán dolgozik, hogy összefogja az állami intézmények ez irányú erőfeszítéseit, mindenekelőtt a gyerekek beiskolázása terén – fűzte hozzá.
Svédország területén jelenleg nagyjából 5600 szerbiai álmenekült tartózkodik, ezek többségében roma nemzetiségűek – adta hírül a szerb belügyminisztérium. A svéd migrációs és politikai menekültekkel foglalkozó miniszter, Tobias Billström az Ivica Dacsics szerb belügyminiszterrel folytatott telefonos beszélgetése során elmondta, hogy Svédország demokratikus országnak tartja Szerbiát, így a menedékkérelem alaptalan, ezért az ezeket benyújtó polgárokat gyorsított eljárással visszaküldik Szerbiába, a lehető leghamarabb. (MN)