Több éve végeznek fémhabkutatásokat a miskolci Bay Zoltán Kutatóintézetben, s Európai és Amerika után most Oroszországba is eljut a különleges anyag. Erről írt alá szerződést a hét végén Babcsán Norbert, a közalapítvány miskolci anyagfejlesztési osztályának és Andrej Poljakov, az orosz Nexis cég vezetője.
A Babcsán Norbert által vezetett kutatócsoport alig egy hete a svájci Villigenben lévő óriásmikroszkópban végzett fémhabgyártási kísérleteket, ami a technológiai fejlesztésben új eredményeket hozott. Az orosz Nexis cég ipari alkalmazásban gondolkodik, akusztikai elemként kívánja használni az új típusú fémhabot.
A fémhabok könnyű súlyuk miatt ideális szerkezeti alapanyagai lehetnek a közlekedési eszközöknek, például autóknak, hajóknak vagy repülőgépeknek, mivel hangelnyelő képességük révén jelentősen csökkenthető a környezet zajterhelése – tájékoztatott Németh Csaba. A miskolci kutatóintézet sajtóreferense hangsúlyozta: a fémhab ipari alkalmazása iránt nagy a kereslet, ezért van szükség a gyártási folyamat minél jobb megismerésére. A svájci kísérleteknél a fémhabot alkotó buborékok megszületését követték nyomon, azt vizsgálták, vajon a buborékok képződését miként befolyásolja a különböző gázösszetétel és nyomás. A változás ugyanis hatással lehet a születendő buborékok minőségére. A kutatócsoport képi információkkal szeretné gyártás közben hitelesíteni a mérhető paramétert. A futballstadion méretű, úgynevezett szinkrotrongyorsítóban egy speciális kamerával másodpercenként tízezer képet készíthetnek a 700 fokosra hevített alumínium habosítási folyamatáról. Németh Csaba összehasonlításképpen megjegyezte: a hagyományos képernyőjű televíziókban látott kép másodpercenként 24 képkockából áll. A miskolci kutatók tavaly már jártak ebben a svájci laboratóriumban, akkor másodpercenként 1400 képkockát készítettek. Az elmúlt egy esztendőben azonban jelentős fejlesztéseket értek el a fémhabgyártás terén, így a kisebb buborékok megfigyeléséhez gyorsabb kamerára volt szükség. A magyar kísérlet teljes költségét a vendéglátó intézet finanszírozza, amit pályázat útján nyert el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány.
A kísérlethez kapcsolódóan a Villigenben lévő központból interaktív, többkamerás élő fizikaórát tartott a kutatócsoport, amelybe az interneten keresztül 15 hazai és egy erdélyi iskola mintegy 1500 diákja bekapcsolódott. A fiatalok kérdéseket tehettek fel Babcsán Norbertnek, a kamerák pedig megmutatták a kísérleti eszközöket és a szinkrotrongyorsítót. A magyar kutatók munkájáról és a fémhabgyártás új lehetőségeiről ismeretterjesztő dokumentumfilm készül.
origo.hu
Baleset miatt nagy a dugó Zuglóban
