Az idei könyvhétre jelent meg a Ráció Kiadó gondozásában a Pagoda és Krizantém sorozat első kötete, amely egy sokak számára egzotikus kultúra, Japán magyarországi fogadtatásának 1750-től 1869-ig terjedő időszakára vonatkozóan ad teljes körű áttekintést. Buda Attilának, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Toldy Ferenc Könyvtára vezetőjének legújabb munkája, a Messziről felmerülő, vonzó szigetek című szöveggyűjtemény kétrészesre tervezett első darabja a Japánról szóló magyar nyelvű ismertetéseket közli újra. E kötet különös értékét az adja, hogy az Országos Széchényi Könyvtár állományában található, a felkelő nap országáról anyanyelvünkön nyomtatásban megjelent összes tudósítást tartalmazza a téma első hazai szövegekben való megjelenésétől a dualizmus koráig. A Japán iránt érdeklődő olvasók számára ma már szinte hozzáférhetetlen forrásokat tár a közönség elé, melyekből kiderül, milyen gyakran tévesen értelmezett ismeretekkel rendelkezhetett a korabeli magyar értelmiség az akkor még minden szempontból távolinak és rejtélyesnek tűnő, a külvilág elől hosszú ideig elzárkózó szigetországról. A kötetben elsősorban korabeli idegen nyelvű művek magyar fordításaival, átvételekkel, kompilációkkal találkozhatunk.
A leírások szerzői gyakran sorolják fel a japán nép általuk jellemzőnek vélt tulajdonságait: „Nemes lelkűek, büszkék, okosak, elmések, tanulékonyak ők, és a mesterségeket és tudományokat szeretik. […] Sok dicséretes tulajdonok mellett ezen nép mégis kegyetlen és bosszúvágyas” (1837). Másutt pedig az olvasható, hogy „…a japoniaiak erkölcsi jelleme sokkal fönnebb áll a kínaiaknál. Kínában a ravaszság, Japoniában ellenben a becsület kormányozza az emberek tetteit.” Ugyanakkor „a japoniaiak jelleme több hibával s utálatos vétkekkel terheltetik. A demoralizáció általános; városok-, országutak- és templomokban számtalan bűnös tivornya állnak, s az ezeket tartó osztály a társadalom körében tisztességes rangban részesül” (1853). A fenti részletek is remekül példázzák azt a jellemző szemléletmódot, amelytől a modern korok embere sem tud elszakadni: az ismeretlennel való találkozás során, anélkül hogy megértenénk azt, hajlamosak vagyunk egyúttal ítéletet is mondani róla.
A könyv szerkesztőjének, Buda Attilának alapos bevezető tanulmánya a kötet olvasását segítő technikai jellegű megjegyzéseken túl történetileg is bemutatja a Japánra vonatkozó európai és azon belül magyarországi ismeretek fokozatos bővülését az országleírások és a kartográfia terén egyaránt. Az igényesen megtervezett kiadvány végén elhelyezett, gondosan megszerkesztett mutatók segítséget jelentenek az olvasónak az archaikus nyelvezetű szövegek értelmezésében, továbbá itt található az idézett közlemények forrásának felsorolása is.
A szöveggyűjtemény második, elsősorban a magyar világutazók leírásait, beszámolóit tartalmazó, hozzávetőleg az első világháború végéig terjedő időszakot átfogó kötetének megjelenése a jövő évi könyvhétre várható.
(Messziről felmerülő, vonzó szigetek, I. Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig. Szerk.: Buda Attila. Budapest, Ráció Kiadó, 2010. Ára: 3900 forint)
Elgázolt egy embert a vonat Gödön