Korábban többször kritizálta az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) 2020-ig előirányzott húszszázalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Ennek ellenére nem sikerült megváltoztatni. Elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben mégis a harminc százalék váljon az új célértékké?
– Koppenhága után úgy tűnt, hogy sok ország megelégszik a kisebb célokkal. Mi azonban azt mondtuk, hogy ezt nem fogadjuk el. Májusban készítettünk egy felmérést, amelyből kiderült, hogy mi lenne az ára és a várható haszna annak, ha uniós szinten a harminc százalékot céloznánk meg. A számok egyértelműen bebizonyították, Európa saját gazdasági érdeke, hogy ambiciózus legyen ezen a téren. Amennyiben a kijelölt célt okosan, megfontoltan próbáljuk megvalósítani, egyszerre tudjuk növelni az energiabiztonságot, munkahelyeket teremtünk, erősítjük az innovációs törekvéseket és gazdasági növekedést érhetünk el. Júliusban Németország, Anglia és Franciaország már bejelentette, hogy készek elmenni harminc százalékig. Három hete a dán miniszterelnök tett ugyanilyen nyilatkozatot. Két hete Finnország is elfogadta a minimum huszonöt százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A párbeszéd tehát folyamatos.
– Antonio Tajanis, az ipari és vállalkozási ügyekért felelős biztos nemrég olyan törvényjavaslatot terjesztett be az Európai Parlamentben, amely minden uniós jogszabályt előzőleg levizsgáztatna az EU gazdaságára gyakorolt hatása alapján. Nem gondolja, hogy ez újabb jele az ipari lobbi megerősödésének?
– Az üzleti szféra passzívabb része rendszerint azon sopánkodik, hogy nem tudnának elviselni több megkötést mostanában, amikor a gazdasági válság is sújtja őket. Részben igazuk van. Nagy ára lenne annak Európában, ha gondolkodás nélkül túl ambiciózus klímavédelmi célokat próbálnánk megvalósítani, miközben a világ többi része passzívan figyel. Ugyanez a veszély fennáll akkor is, ha ölbe tett kézzel várakozunk, és beképzelten azt hirdetjük, mi vagyunk a világ urai. A valóságban azonban ennél jóval összetettebb a kép. Lehet, hogy Európa határain túl sok állam nem hajlandó elkötelezni magát nemzetközi szinten a klímavédelmi célok mellett, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban valójában nem tesznek semmit. Sokakat meglep majd például, amikor nyilvánosságra hozzák Kína új ötéves tervét. Ebben ugyanis várhatóan, az ország történetében először, szerepelnek majd kibocsátáscsökkentési célok. Nem tudjuk, ezek mekkorák lesznek, de sokat elmond, hogy egyáltalán megjelentek. Én Dániában születtem, ahol harminc évbe tellett, míg az ország a szélenergia-hasznosításban a világ élbolyába küzdötte magát. Tíz évvel ezelőtt Kínában egyáltalán nem volt szélerőmű, ma azonban az ázsiai ország uralja a teljes szélerőpiac felét. Ez egyértelműen arra utal, hogy óriási verseny elé néz Európa. Nem csaphatjuk be magunkat! Rá kell döbbennünk, hogy ha nem fordítunk nagy erőket az innovációra és a zöldtechnológiák kifejlesztésére elveszíthetjük a piacainkat.
– Magyarország az európai átlagnál kevésbé energiahatékony?
– Igen. Ez azonban érthető, hiszen sok, az unióhoz régebben csatlakozott államban hosszú évek óta rettenetesen magas adókat fizet a lakosság az energiafogyasztásért. Ez arra kényszerítette az embereket, hogy jobban megbecsüljék a tartalékaikat. Ezzel együtt ezekben az országokban tovább lehetne növelni a takarékosságot.
– Milyen lépéseket sürgetnének hazánkban?
– Budapesti tárgyalásaim alatt egyértelművé vált számomra, hogy az épületek átalakítása terén rengeteg a tennivaló. Szintén érdekes a helyzet a hulladékkezeléssel. Igencsak meglepett, hogy Magyarországon a lakosság többnyire elzárkózik a szemétégetőktől. A hazámban épp fordított a helyzet. Míg gyerekkoromban még előfordultak, ma már egyáltalán nincsenek szemétlerakó telepeink. A dánok ugyanis nem akarnak ilyen depók közelében élni, ugyanakkor nincs semmi kifogásuk a szemétégetőkkel szemben. A mai technológiák mellet ugyanis az égetőművek környezetkímélőn üzemeltethetők. Koppenhága például a kommunális hulladék elégetéséből nyert energiával biztosítja közel százezer háztartás fűtését.
– Mit vár az Európai Bizottság a magyar EU-elnökségtől klímavédelmi szempontból? Vannak olyan konkrét célok, amelyeket teljesítenie kell a magyar kormánynak?
– Rengeteg folyamatban levő ügy van, amelynek a végére majd a magyar elnökség alatt kell pontot tenni. Ilyen lesz például az uniós költségvetés vitája. Az elnökségnek nagy befolyása lehet arra, hogy mekkora rész jut a keretből a klímavédelemmel és energiával kapcsolatos területekre. Napirenden lesz a 2050-ig előirányzott európai közlekedéspolitikai tervezet kidolgozása is. Az a benyomásom, a magyar kormány nagyon komolyan veszi a közelgő szerepét és megtette a szükséges előkészületeket, hogy sikeres legyen az elnökségének időszaka. Az Európai Bizottság ehhez természetesen minden támogatást megad majd.
origo.hu
Magyar Péter megpróbálta eltitkolni, hogy öccse részesült a Diákhitel Központ kifizetéseiből
