A vásárlók harmada vett már hamis árut

Elérheti az évi 900 milliárd forintot az a kár, amelyet a hamisítók okoznak a költségvetésnek hazánkban, a feketepiac döntő részét a szellemi termékek teszik ki. Európában már hárommillióan veszítették el munkahelyüket az illegális termékek miatt.

Kiemelt Figyelem a hungaricumoknak. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tervek szerint jövőre a hungaricumoknak is nagyobb figyelmet szentel majd. Franciaországban például a kétezerféle helyben előállított sajtnak tizede áll oltalom alatt, míg az ötezer regisztrált magyar termékből csak tucatnyi élvez hasonló védelmet.

Évente 600-900 milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak az áruhamisítás, a valóságos veszteség azonban ennek akár a többszöröse is lehet. Hazánkban a feketegazdaság a GDP 15 százalékát jelentő pénzt forgat meg, amelynek értéke legalább 2700 milliárd forint. Utóbbi összeg harmadát a hamisítási piac termeli meg – hangzott el tegnap a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal sajtótájékoztatóján Budapesten. A parlament hétfői módosítása szerint a szervezet neve a jövő évtől Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lesz. Bendzsel Miklós, az intézmény elnöke felhívta a figyelmet, hogy az egyre nagyobb mértékű hamisítás hatalmas károkat okoz az üzleti élet tisztességes szereplőinek, a költségvetésnek, veszélyezteti a munkahelyeket, kockára teszi a fogyasztók egészségét. Az EU 27 tagállamában végzett kutatás feltárta, hogy mára 3 millióan veszítették el munkájukat a hamisítók miatt. Bendzsel Miklós úgy vélte, a határozott kormányzati lépésekkel a fenti összegeket jövőre vissza lehet irányítani a legális gazdaságba. Az elnök szerint ennek egyik biztosítéka a Vám-és Pénzügyőrség.
Az Európai Unióban élők 22, a magyarok 35 százaléka vásárolt már hamis terméket, ugyanakkor hazánkban a megkérdezettek háromnegyede elutasítja az illegális árukat. Sokan legtöbbször kétes eredetű ruhákat vesznek, azonban csak egy százalék hajlandó rá, hogy ellenőrizetlen helyről gyógyszert szerezzen be. Az illegális gyógyszerpiacon felfutóban van az internetes kereskedelem, a vásárlók ötöde ismerte be, hogy patikán kívül is vett ilyen terméket, negyedük pedig elmondta, vényköteles készítményhez jutott recept nélkül.
Beszámoltak tapasztalataikról az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársai is. Nagy László Tibor kutatásvezető elmondta, hogy hazánkban az összbűnözés nyolc százalékát jelentik a szellemi termékek elleni bűntettek, az adat az erőszakos bűncselekmények számával mérhető össze.