Bankóbrikett a kazánban

Magyarországon tizennégy év alatt harmincnyolc település ment csődbe. Az elsők között a Somogy megyei Nágocs, amelynek példája azt bizonyítja, hogy az adósságrendezési eljárás, a vagyonfelosztás egy évtizedre megbéníthatja egy kistelepülés fejlődését. A csődben jelentős szerepe van a forráselvonásnak, a túlzott hitelfelvételnek és a kontroll nélküli polgármesteri döntésnek.

Már városok is. Bakonszegen, Nágocson és Sátán az utóbbi tizennégy évben falvanként két csődeljárást folytattak le. Csődben volt, illetve van Atkár, Bátorliget, Biri, Boba, Csány, Csepreg, Domaháza, Dunafalva, Egerszólát, Felsőmocsolád, Forró, Gilvánfa, Kács, Jásztelek, Kajászó, Magyardombegyház, Nemesgulács, Nemesvid, Neszmély, Nick, Ópályi, Páty, Pilisjászfalu, Ráckeresztúr, Sáta, Somogyfajsz, Somogyudvarhely, Somoskőújfalu, Sorokpolány, Sóstófalva, Tiszaderzs. Két város is szükséghelyzetbe került: Szigetvár 2010. február 26-án, Esztergom önkormányzata pedig 2010. november 25-én kért adósságrendezési eljárást maga ellen.

Csődbe úgy lehet jutni, hogy a település vezetői sorozatos gazdasági baklövéseket követnek el – nyilatkozta 2003-ban Pap Imre, aki két csődeljárás idején volt polgármester. Nyolc év szünet után most ismét ő Nágocs első embere. A 650 lelkes falu 1996-ra 150 millió forintos tartozást halmozott fel, s az első csődeljárást követően, 2000-ben egy régi hitelezője újabb eljárást kért az üres kasszájú önkormányzat ellen.
Nágocs Somogy megyében, a külső-somogyi dombvidék központi részén fekszik, a Balatontól 25, Kaposvártól 35 kilométer távolságra. Központja a Zichy-kastéllyal, a szerény kirakatú üzletekkel, italkiméréssel már-már városias hangulatot áraszt. A Zichyek gazdasági törekvéseinek köszönhetően a település 1788-ban mezővárosi rangot kapott, amelyet hamar el is vesztett.
A kocsmában biliárd- és pingpongasztal olyan ütőkkel, amelyekről lepergett a gumírozás, az asztal tárolójában unásig lapozgatott könyvek: Brinkmann professzor és az Árvíz Indiában. A falu csődjének története a rendszerváltással kezdődött. Addig a termelőszövetkezet és a település közepén található Zichy-kastélyban berendezett állami gyermekotthon adott munkát majdnem kétszáz embernek. A Balaton közelsége miatt sokan éltek az idénymunka lehetőségével is. A nyolcosztályos általános iskolában és a termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő melléküzemében is kínálkozott kereseti lehetőség. A gazdaságilag idillinek nevezhető helyzetben a lakosság 1990-ben a volt tanácselnököt választotta meg polgármesternek.
– Bár a falu látszólag tovább fejlődött, rendre késett az önkormányzati, iskolai dolgozók fizetése, ezért az 1994-es választások előtt néhányan összeálltunk, és kikértük a földhivataltól az önkormányzati ingatlanok tulajdoni lapját. Többek között a faluházét, a presszó épületéét; kiderült, hogy mindegyiken jelzálog van. Hiába nyert Nágocs állami pénzeket az Andocs felé vezető út s a faluház építésére, az önerő kevés volt, ezért az önkormányzat újabb hiteleket vett fel a beruházások befejezéséhez – tudom meg Pap Imre polgármestertől, aki egyben a falu háziorvosa is.
Kiderült, hogy a tanácselnökből lett polgármester, Horváth Pál korábban a képviselő-testület felhatalmazása nélkül, gyakran a jegyzőkönyveket meghamisítva vállalkozásokba kezdett, újra akarta indítani a cipőgyártást, ezért számtalan hitelt vett fel, így a falu egyéves költségvetésével tartozott a pénzintézeteknek. Bár az 1994-es választások előtti falugyűléseken elszabadultak az indulatok, három szavazattal mégis ő kapott bizalmat Pap Imrével szemben. Nem volt hosszú ez a megbízás, ugyanis alig egy év múlva a képviselő-testület – az országban elsőként – a sorozatos törvénysértésekre hivatkozva a faluvezető elmozdítását kérte a bíróságtól, amely jogerősen megszüntette a polgármester tisztségét. Az 1996 tavaszára kiírt időközi választáson lett először Nágocs első embere Pap Imre, aki a település helyzetét megismerve, a csődtörvény az évi megszületését követően, csődeljárást kért az önkormányzat ellen.
– Hamar kiderült, hogy a csődeljárásba bevonható vagyontárgyak összértéke a tartozásnak csupán 15 százalékát teszi ki. Mivel a magyar állam nem mondhat le a követeléséről, minden csődegyezséget megakadályozott. Így nehéz volt megállapodni a hitelezőkkel, akik hajlottak volna némi engedményre. Végül 15 százalékos áron tudtuk kifizetni a pénzintézeteket – emlékszik vissza a Pap Imre.
– És miért következett be Nágocs második csődje?
– Az első csőd hozománya volt. Akadt olyan hitelező, aki csak négy év elteltével adta be követelését, ezért indult újabb csődeljárás a falu ellen. De mindegy, hiszen ha üres a kasszánk, értelmetlen bármiről is tárgyalni.
A polgármesternek akkoriban a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház rendezvényén sikerült találkoznia Pintér Sándor belügyminiszterrel, és elmondta neki, hogy szerinte igazítani kellene a törvényen, hiszen a második csődeljárás értelmetlen, mert újabb évekre megbénul a korábban eladósodott falu. Pályázni nem tudnak, ha venni akarnak öt golyóstollat a hivatalnak, akkor is egyeztetniük kell a csődgondnokkal. Ismeretei szerint ezt követően ésszerűsítették a törvényt, de Nágocs már nem lehetett kivétel.
– A két csődeljárás csaknem négy évig tartott, így addig nem vehettünk részt pályázatokon, csak a nyolcadik év végére működtünk úgy, mint az olyan átlagos család, amely egy fillért sem költ húsz éve épült családi házára, de fizeti a rezsiszámláit, s a benne lakók nem halnak éhen – vázolja a falu helyzetét a polgármester.
Időközben megszűnt a gyermekotthon, mert a megyei önkormányzat átállt a családban nevelésre. Ennek következményeként a nyolcosztályos általános iskola létszáma 260-ról 120-ra csökkent. A gyermekotthonból harminc dolgozó került az utcára, s az iskolai osztályösszevonások is létszámleépítéssel jártak.
Pap Imre a három ciklus alapján úgy véli: amikor elkezdődött az önkormányzatiság, sokkal több pénzük volt a településeknek, igaz, voltak, akik felelőtlenül gazdálkodtak, például presztízsből uszodát, tornacsarnokot építettek. Van, ahol a hat éve felépített tornacsarnok azért van bezárva, mert fűteni sem tudják. Ma már kevesebb pénzből több feladatot látnak el az önkormányzatok. 1994-ben egy iskola működésének száz százalékát finanszírozta az állam, most pedig talán a felét.


Folyamatosan fenyegeti a pénzügyi katasztrófa a hazai települések nagy hányadát. Elég egy rossz döntés, és csődbe jut a falu. Ezt példázza az ezerötszáz lakosú Tiszaderzs története. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei község már 2007 augusztusában is a csőd szélére került, de akkor a szaktárca kisegítette 11 millió forinttal. 2008-ra viszont 26 millió forint lejárt határidejű tartozása lett. Akkor a polgármester (akit az idén negyedszerre választottak újra) és a jegyző leginkább a bíróságon találkozott. Egymást perelték.
– Olyan sárosak az utcák, hogy Koós János, miután hangversenyt adott a faluban, nem tudott kimenni a Szántaiék utcájából. Három napra rekedt a tiszaderzsi sárban, de állítólag remekül érezte magát – magyarázza az út- és tornacsarnok-építés okát Herédy Dezső polgármester. Mivel a hiteleket nem tudták törleszteni, a bank 2008-ban zárolta a falu számlájára érkező összegeket, a telefontársaság „egyirányúsította” a polgármesteri hivatal telefonvonalait. Az önkormányzat 2008-ra már tartozott a köztisztviselőknek, óvónőknek, dajkáknak, takarítónőknek, az iskolásoknak és az idősotthonban élőknek ebédet főző kocsmának, a gázszolgáltatónak, de még a vegyesboltnak is. Megkezdődött az adósságrendező eljárás, majd a vagyonfelosztás, ma is takaréklángon működik az önkormányzat.
A Bács-Kiskun megyei Dunafalván egy gázberuházás idézte elő a csődöt. A település annak ellenére nem fizetett a Dégáz Zrt.-nek a hálózat kiépítéséért, hogy erre a célra a területfejlesztési tanácstól 36, a lakosságtól további 18 millió forintot kapott. A tartozás évek múltán hetvenmillió forintra nőtt a kamatokkal együtt.
Magyardombegyházon a korábbi években folyamatosan többet költöttek – hitelből –, mint amennyi bevételük volt. A Vas megyei Nick a helyi szennyvízberuházás miatt adósodott el. Jászteleken egy tizenkét évvel ezelőtt kezdődött munkaügyi per miatt kellett adósságrendezési eljárást indítani: egy pedagógust megcsípett a kullancs, s a bíróság 15 millió forintot ítélt meg neki…
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátán 1998 és 2002 között is folyt adósságrendezési eljárás, akkor a gáz-, ivóvíz- és szennyvízberuházás miatt adósodott el a település. Mostani nehézségeit az önkormányzatok általános alulfinanszírozottsága okozta. Legnagyobb vesztesége az iskola működésével kapcsolatos, mivel egyre kevesebb a diák, az állami normatíva pedig a költségek mind kisebb részét fedezi. Tavaly az önkormányzatnak már 29 millió forinttal kellett hozzájárulnia az iskola fenntartásához.
Legutóbb, decemberben Nemesvid került a hírekbe, mert a községháza alsó szintjét is eladásra kínálta a cégközlönyben. A hirdetési árak alapján 80-90 millió forint bevételre számítottak, ennyivel csökkenthették volna a falu mintegy 350 millió forintos adósságát. A megadott határidőig hat pályázat érkezett. Januárban benyújtják a korábban meghirdetett ingatlanok listáját, és majd a bíróság dönti el, hogy mely hitelező bank tulajdonába kerüljön a községháza alsó szintje, amelyben kocsma is működik, a szolgálati lakás, az üres építési telek, az erdők és a szántóföldek.


– Magyarország az egyetlen európai állam, ahol egy bíróság által felügyelt, független csődbiztos követi figyelemmel az adósság rendezését. Ez a „hungarikum” 1996 márciusa óta védi a hitelezőket és az önkormányzatokat. A törvényt az a felfogás hívta életre, hogy a hazai önkormányzatok szabadon vállalkozhatnak, de az állam nem lép közbe, ha nem tudják törleszteni hiteleiket. Csakis a kötelező feladatok ellátására bocsát rendelkezésükre forrásokat – tudom meg Jókay Károly közgazdásztól, aki 1994 óta foglalkozik az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának vizsgálatával, a gazdasági tönkremenés okainak feltárásával, s részt vett a törvény előkészítésében is.
A szakértő szerint sokkal több csőd lehetne az országban, de a hitelezők nagy többségének nem érdeke a csődeljárás kezdeményezése. Az általa vizsgált 38 hazai önkormányzati csőd kialakulásának legfőbb oka, hogy az önkormányzatok politikai cselekvési kényszertől és rövid távú céloktól vezérelve olyan nagyberuházásokat kezdeményeztek, amelyek nem kapcsolódtak a kötelező önkormányzati feladatokhoz. A csődesetek kialakulását többnyire a törvényszegő működés tette lehetővé. A csődbe ment önkormányzatok közös jellemzője volt, hogy szervezeti, működési hiányosságokkal küzdöttek, jól érzékelhető volt a belső ellenőrzés, valamint a gazdasági kérdésekben kompetens szakértő hiánya. Adósságrendezés kezdődhet azért is, mert az állam jogtalan áfa-visszaigénylés miatt akkora összeget emel le az önkormányzat számlájáról, hogy az fizetésképtelenné válik. Vagy olyan mérvű környezetvédelmi bírságot szabnak ki a településre, amelyre nincs fedezete.
– Magyar sajátosság a politikai, szakmai megosztottság a polgármester, a képviselő-testület és a jegyző között. A jegyző szerepe meghatározó a csődesetek kialakulása vagy elkerülése szempontjából – mondja Jókay Károly.
– Nem lett volna jobb, ha nálunk is a minisztérium vagy a főhatóságok döntöttek volna egy-egy település hitelfelvételéről?
– Ez a vita már a rendszerváltozáskor lezajlott. Akkor a politika nagyon laza önkormányzati rendszer mellett döntött, mondván, nem kell ezt a szerepet átadni a központi kormányzatnak, helyette olyan átlátható és betartható, szankciókhoz kötött szabályozás kellene, amely megakadályozza, hogy egy 800 lelkes falu akkora összeget vegyen fel svájci frankban, mint az éves költségvetése. A kétezer főnél kisebb lélekszámú települések nem hitelképesek, s az eddigi csődök kettő kivételével ekkora nagyságú településeken következtek be.


– Jövőre 4,5 százalékos forrásbővüléssel számolhatnak a helyhatóságok, s 2012-től új feladatfinanszírozási rendszer lesz: nem az első év teljesítési adataihoz, hanem az adott település által elvégzett feladatokhoz igazítják az állami támogatást – nyilatkozza Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár. Januártól fontos változás, hogy éven túli hitelt és kötvényt csak az az önkormányzat vehet fel, illetve bocsáthat ki, amelyik független könyvvizsgálói véleményt kér ki pénzügyi helyzetéről, s ennek tartalmát megismerteti a hitelező pénzintézettel. Polgármester csak úgy hozhat hitelfelvétellel kapcsolatos döntést, ha azt elfogadtatja a képviselő-testület minősített többségével – mutatott rá a szakpolitikus, hozzátéve: a jövőben bővítik az önkormányzatok működőképességet javító pályázatok körét is.


Nágocson visszatért az élet a rendes kerékvágásba. A pénzintézetek nem tudtak mit kezdeni az adósság fejében tulajdonukba került belterületi ingatlanokkal, így azokat eladták helyi magánszemélyeknek. A cipőüzemet pár évig egy olasz vállalkozó működtette, majd átvitte a termelést Romániába, az épület évek óta üres. Az üzem mögötti hidroglóbusz jelenti az önkormányzatnak az egyik legbiztosabb bevételi forrást: egy mobilszolgáltató ugyanis átjátszóállomást létesített rajta.
A kastélyba visszaköltözött egy leszármazott, Zichy László fizikus-pszichológus, aki részt vesz a település társadalmi életében, most az önkormányzati falinaptár szerkesztését vállalta magára. A család időnként neves művészeket hív otthonába, ingyen vagy jelképes összegért koncertre invitálja a falu népét. A nágocsi önkormányzatnak ma már ötmillió forintos hitelkerete van, de még nem nyúlt hozzá. Azért a bankok jót is tettek ezzel a faluval. Nemrég a Magyar Nemzeti Bank pályázatot írt ki a forgalomban elhasználódott bankjegyek megsemmisítésekor keletkező bankjegybrikettjeinek felhasználására. Az egyik nyertes a faluban működő gyermekrehabilitációs alapítvány volt, így a bankóbrikettet egy nágocsi vegyes tüzelésű kazánban égették el.