Berlint is elérte a romakérdés

Berlin mindeddig páholyban ülve figyelhette a cigánykérdés európai alakulását. Olaszország, majd Franciaország akciói a romák visszatelepítése kapcsán óvatos reakciókra késztették az etnikai kisebbségek problémájával történelmi felelősségérzetből tartózkodóan foglalkozó berlini kormányköröket.

Stefan Lázár
2010. 12. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már a Koszovóval kötött szerződés az onnan elmenekültek hazaszállítására is kivívta az ellenzék bírálatát. A belpolitikai tisztségviselők ígéretet tettek az esetek egyedi felülvizsgálására. A legújabb fejlemény már sokkal keményebb diónak ígérkezik. A Szerbiával és Macedóniával szembeni vízumkényszer felfüggesztése ugyanis aggasztó folyamatot indított meg. Az onnan érkező és menedékjogért folyamodó – nagyrészt cigány – személyek száma ugrásszerűen megnövekedett. Míg júliusban 129 ilyen kérvény került az illetékesek elé, addig szeptemberben már nyolcszázan nyújtották be kérelmüket. Statisztikailag ez hatszoros emelkedést jelent. Évi viszonylatban a két balkáni államból érkező polgárok száma háromezerre rúgott. Az általuk benyújtott folyamodványokat a hatóságok rendre alaptalannak nyilvánították, és ennek megfelelően elutasították. Az adminisztratív elzárkózás azonban nem zárta ki a többségében roma származású személyeknek nyújtandó anyagi támogatást, akiknek lakhelyet és ellátást kellett biztosítani. A német állam és a tartományok képviselői úgy próbálták megoldani a helyzetet, hogy tetemes összegeket kínáltak fel azoknak, akik hajlandók elhagyni a köztársaságot. A felnőtteknek tett ajánlat négyszáz euróra rúgott, a gyerekek kétszáz euróra számíthattak. A kezdeményezés nem sokáig maradt érvényben. A tartományi belügyminiszterek nemrég beszüntették az akciót, mert arra a meggyőződésre jutottak, hogy a nagyvonalú ajánlat csak biztatja a menedékjogért pályázókat, hiszen kizárólag a várható pénz miatt lépik át a német határt.
A berlini belügyminisztérium szóvivője óvatosan nyilatkozott: „nem lehet kizárni, hogy elsődlegesen a felkínált pénz szolgáltatja az okot a beutazásra”. A rendőrség közben a bűntettek számának növekedésére hivatkozik a fokozodó bevándorlás eredményeként, holott az albánokkal és a bosnyákokkal szembeni vízumkényszer eltörlésének következményei még csak ezután fognak jelentkezni. A jelek szerint a szövetségi tárca vezetője, Thomas de Maiziére megérezte a veszélyt, más magyarázatot aligha találni arra, hogy csak hosszas meggondolás után egyezett bele a vízumkényszer eltörlésébe.
A tartományokból olyan panaszok érkeznek, hogy a menekültjogért pályázóknak létesített otthonok megteltek, és további ilyen létesítményekre lenne szükség. Észak-Rajna-Vesztfália a jelentkezők az év közepe óta ugrásszerűen emelkedő száma láttán máris új otthon felállítását tervezi, és osztja a hamburgiak vélményét, miszerint „rohamosan emelkedik a ránk nehezedő nyomás”. A belügyminiszterek legközelebbi közös ülésének egyik fő témája az lesz, miként lehet megoldani a Dél-Európából tömegesen érkező cigányok feltartóztatását.
Németországban növeli az aggodalmakat, hogy május elsejétől az uniós közép- és kelet-európai országok polgárai szabadon vállalhatnak munkát az országban. A szövetségi munkaügyi hivatal több mint százezer munkavállaló érkezését várja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.