– Több szakmai vélemény ütközik ebben az esetben, ugyanakkor azt az álláspontot tartom irányadónak, hogy a főpolgármesternek vagy a fővárosi vezetésnek jogilag nincs lehetősége arra, hogy önállóan, saját hatáskörben döntsön a kérdésben – húzta alá ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász hozzátette:
a gyermekvédelmi törvény alapján a gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
Mellesleg az önkormányzati jogszabályalkotás kapcsán alkotmányos norma, hogy nem írhat felül törvényi rendelkezéseket, tilalmakat. Az alkotmányjogászt lapunk arról is kérdezte, hogy jogilag van-e különbség, ha egy ilyen rendezvényt civil szervezet vagy önkormányzat szervez, más szabályok vonatkozhatnak-e rá. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis kiskapuként tekint arra, hogy a Budapest Büszkeség napját, azaz a Budapest Pride-ot önkormányzati rendezvényként kezeli.
– Bármennyire is abszurd, ez esetben mégis külön hangsúlyozni kell, hogy Országgyűlés által elfogadott jogszabályok Budapest területén is teljes mértékben érvényesek és hatályosak. A fent leírtak alapján a gyermekvédelmi törvény szabályai alapján generálisan
nem lehet distinkció abban a tekintetben, hogy civil szervezet vagy önkormányzat szervezi meg az adott rendezvényt, mivel a tartalom szerinti tilalom mindkét esetkörre egyformán alkalmazandó
– húzta alá ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég tudományos igazgatója szerint fontos rögzíteni, hogy bár ezt a balliberális politikai szcéna szándékosan összemossa, jelen esetben nem a szexuális kisebbségek jogainak egyébként garantált védelméről, hanem a gyermekvédelmi szabályokkal szembeni durva provokációról beszélhetünk.
Mint mondta:
a szabályok betartatásáért elsődlegesen a gyülekezési hatóság felel. Ráadásul, ha a főpolgármester szervezőnek minősül, akkor felelősséggel tartozik a gyűlés békés jellegének megőrzéséért és a rend biztosításáért.
– A szervező a résztvevők által okozott kárért egyetemlegesen felelős. Főszabályként ha jogsértés következik be, a gyülekezési szabálysértés jogkövetkezményeit kell alkalmazni, súlyosabb esetben pedig, ha tényállásszerű közszeméremsértés következne be, az érintetteknek esetleg büntetőjogi következményekkel is számolniuk kell – húzta alá az alkotmányjogász.
