Borítékolt érzékeny adatok

Együttműködésről állapodott meg tegnap a közelgő népszámlálás előtt a Központi Statisztikai Hivatallal Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman lapunknak úgy nyilatkozott: a kezdeményezéssel az állampolgárok bizalmát szeretné megerősíteni. Vallási és etnikai hovatartozásukról az összeíráskor esetleg borítékban adhatnák át nyilatkozatukat a megkérdezettek.

Az e-magánélet védelme. A világháló közösségi oldalain gyakorta sérül a magánszemélyek adatvédelmi joga. Az uniós magyar elnökség idején, jövő januárban az adatvédelmi biztos irodája és az igazságügyi tárca konferenciát rendez a témakörben. Megvizsgálják, milyen szabályokkal és intézkedésekkel lehetne javítani a magánélet védelmét, az érintett személyek ellenőrzési jogát a jelenlegi technikai feltételek között. Az internet fejlődésével mára megbomlott az összhang a két fontos alapelv: a személyes adatok szabad áramlása és a személyek jogainak és alapvető szabadságainak egyidejű védelme között. Európának új megoldásokra van szüksége.

Az adatvédelmi biztos szerint a legutóbbi népszámláláskor, tíz évvel ezelőtt sok panasz érkezett az ombudsmanhoz, ennek szeretné most elejét venni azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködésről állapodott meg az állampolgárok tájékoztatására. Jóri András úgy véli, a bizalom megszerzése, megerősítése rendkívül fontos ahhoz, hogy az összeírás zökkenőmentes legyen. Hozzátette: mintául a német gyakorlat szolgál. Németországban idén tartanak népszámlálást, a szövetségi adatvédelmi biztos a világháló segítségével tájékoztatja jogaikról az állampolgárokat.
Idehaza – a népszámlálási törvény múlt évi elfogadása után – már felvetődtek különféle kérdések, különösen a lakcím feltüntetéséről, a vallási és az etnikai adatok közléséről és arról, hogy vajon regisztrálják-e azokat a határon túl élő személyeket is, akik a következő hónapokban szerzik meg a magyar állampolgárságot. Érdekes lehet az úgynevezett összmagyar regiszter létrehozásának módja is.
A jövő októberben esedékes népszámlálásról szóló törvény indoklása szerint a hazai és az uniós döntéshozóknak megbízható információkra van szükségük intézkedéseik megalapozásához. Ezért a 2011. október 1-jei állapotnak megfelelően azokat a magyar állampolgárokat kell összeírni, akik itthon élnek, vagy külföldön vannak ugyan, de idehaza állandó lakhellyel, vagy ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkeznek. Nyilvántartásba veszik a legalább három hónapja itt tartózkodó külföldieket és hontalanokat is. Akik jövő októberig szerzik meg magyar állampolgárságukat, és itthon nincs lakhelyük vagy tartózkodási helyük, nem kerülnek be az adattárba. Őket önkéntes jelentkezés alapján esetleg az úgynevezett összmagyar regiszter tüntetheti fel.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hét végi nyilatkozata szerint a regiszter kulturális célokat szolgálhat. Kialakítását a jövő év elején kezdik meg. Szeretnék megerősíteni a világ bármely pontján élő magyarok identitását. Magyarországról szóló, elsősorban magyar nyelvű üzeneteket, irodalmi műveket juttatnának el azokhoz, akik megadják e-mail címüket. Első lépésként a magyar szervezetekhez fordulnak. Ezektől azt kérik, ismertessék meg tagjaikkal az összmagyar regiszter lehetőségét. A csatlakozók üzeneteit, javaslatait is szívesen fogadják. Jóri András elmondta: a regiszter létrehozható az adatvédelmi szabályok betartásával, hiszen az identitásvállalás szabadságának elvét veszi alapul.
A jövő októberi népszámlálás kiterjed a lakásállományra, mindenkinek közölnie kell a lakcímét. Nyilvántartásba veszik a közösségi elhelyezést szolgáló intézeteket, így a diákotthonokat és a kórházakat is. Az adatvédelmi biztos szerint ez nem aggályos, mert a lakcímet nem kötik össze a személyes adatokkal. Jóri eddig nem találkozott olyan panasszal, hogy a legközelebbi népszámlálás egy esetleges ingatlanadó alapjául is szolgálhatna, a törvények ezt nem is tennék lehetővé. Ugyanakkor elmondta: a legtöbb európai országban a személyek neve is szerepel a kérdőíven. A lakcím feltüntetése az adatállomány megbízhatóságát szolgálja.
A jövő évi népszámláláskor a kérdések többségére válaszolniuk kell a megkérdezetteknek. Ezalól a különlegesen érzékeny, szenzitív adatok csoportja a kivétel. Vallási, etnikai hovatartozásáról, egészségi állapotáról ki-ki saját elhatározásából tájékoztathatja az összeírókat. A bizalom nagyon fontos, ezért az ombudsman azt ajánlja, hogy a kérdőíven elkülönített, leválasztható rész tartalmazza a szenzitív válaszokat. Az interneten pedig különleges technikai megoldásoknak kell garantálniuk a névtelenséget és azt, hogy az adatok összekapcsolása nem lehetséges. Ezt nemrégiben Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kérdésére állásfoglalásban erősítette meg Jóri András. Az adatvédelmi biztos azt mondta: elképzelhető az is, hogy a megkérdezettek borítékban helyezzék el és adják át ilyen jellegű nyilatkozatukat a kérdezőbiztosnak. Az adatlapon az állampolgárokat jól látható módon tájékoztatni kell jogaikról.
Jóri fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés nemrég tárgyalt az állami adatvagyon védelméről is. Ennek lényege az, hogy a hatósági nyilvántartásokat csak az állam kezelheti, magánvállalkozások nem. Így nem lesz mód a kiszivárogtatásra, a visszaélésekre. A büntető törvénykönyv adatvédelmi szabályait is szigorították ennek megelőzésére. A törvényhozók rendelkeztek arról is, hogy az adatállomány nem kerülhet külföldre, afölött érvényesülni fog a magyar adatvédelmi biztos ellenőrzési joga és lehetősége. Kifejtette azt is, ha a hitelintézetek jól fizető adósairól nyilvántartás készül, azt szintén csak az állam kezelhesse, magánvállalkozások nem. Szerinte a pozitív adóslista enélkül nem fogadható el.