Elnökségi büdzsé: évekig alultervezve

Az előző években folyamatosan alultervezett volt a magyar soros uniós elnökség felkészülésének anyagi finanszírozása – tudta meg lapunk külügyi forrásból. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt az EU-elnökség költségvetésének tervezése és kivitelezése között hihetetlen mértékű eltérések mutatkoztak.

Kétszázmillió forint – hivatalosan mindössze ekkora összeget tüntettek fel a 2007-es, 2008-as és 2009-es költségvetésekben a 2011. január elsejétől esedékes soros magyar uniós elnökséggel kapcsolatban. A tényleges munkához sokkalta nagyobb összegre volt szükség, amiket csak utólag, olykor év végén utaltak ki az akkori Külügyminisztérium részére.
A 2008. évi büdzsében például csak 40 millió forint volt feltüntetve erre a feladatra, ám szeptember 9-én a szaktárca – a következő évi keretből – 2,096 milliárd forintot kért az elnökséggel összefüggő kiadásokra. A kormány végül december 4-én 2,56 milliárd forintot irányzott elő a Külügyminisztérium számára a 2008. évi költségvetés általános tartalékából. A december 9-én megkapott összegből 669,9 millió forintot a külképviseletek igazgatására, míg 1,89 milliárdot fejezeti kezelés címen használtak fel, amely összeg túlnyomó része átkerült a jövő évre. Az átcsoportosítások ellenére a 2009-es büdzsében is mindösszesen 10 millió forintot jelöltek meg az elnökségi felkészülésre. Ehhez képest a tárca a 2008-ban megkapott összeg mellett még 740,9 milliót fordított az elnökségi felkészüléssel összefüggő feladatokra.
A szaktárca költségvetésének anomáliái a 2010. évben is megmaradtak. A lapunk által feltárt, az elnökségi felkészülésre szánt – ingatlaneladásból fedezni kívánt –, 2,1 milliárdos hiány mellett az előző kabinet az EU-elnökséghez nem kapcsolódó egyéb, úgynevezett külügyi alaptevékenységek finanszírozására is több mint 10 milliárd forinttal kevesebbet tervezett. A külképviseletek működéséhez elengedhetetlen eurókalkulációnál az ajánlott 272,1 helyett 245,5 forintos euróárfolyammal számoló külügyi költségvetésben 5,8 milliárd forint árfolyamveszteség termelődött. Ehhez jött még a külszolgálatban dolgozók jövedelmének új adótörvényi szuperbruttósításából eredő, 1,6 milliárdos további forráshiány is. Ráadásul a nemzetközi tagdíjakra egy forintot sem különített el az előző kormányzat, ami újabb hatmilliárd forint körüli hiányt idézett elő a szaktárca költségvetésében.
Az átadás-átvételt követően a minisztérium az uniós elnökségi felkészülés kapcsán a meglévő 6,9 milliárd forinttal tudott gazdálkodni az idei évben, ebből kellett kigazdálkodnia a nélkülözhetetlen közbeszerzéseket is. Információnk szerint egyébként az elnökséggel öszszefüggésben a magánszféra, egyes vállalatok eddig 800 millió forintnyi támogatást ajánlottak fel.