Gyorsítja a behajtást az APEH

Az APEH új informatikai hálózatot fejlesztett ki, amelynek segítségével a jövőben gyorsabban emelheti le a köztartozást felhalmozó személyek bankszámláiról a be nem fizetett adót. A rendszer egy hónapja működik.

Jakubász Tamás
2010. 12. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A piszkos huszonkettő. Az adóhiányt felhalmozó cégek elmúlt évi összesített listáján 446 olyan vállalkozás szerepel, amelytől százmillió forintnál nagyobb közteher megfizetését követeli az APEH – közölte nemrégiben a Feketelista.hu internetes oldal. A honlap az adóhivatal nyilvános adatai alapján kimutatta, hogy a hatóság munkatársai a szóban forgó cégek közül huszonkettőnél milliárdos adóhiányt találtak. Kiemelhető, hogy az óriási köztartozást felhalmozó vállalkozások több mint fele a fővárosban székel, s szintén beszédesnek mondható: a „piszkos huszonkettők” legtöbbje a kereskedelmi és a szolgáltató ágazatban tevékenykedik. Közöttük csupán egy-egy fejlesztési, építőipari, illetve fuvarozócég van. Nem mellékes az sem, hogy szinte kizárólag korlátolt felelősségű társaságokról van szó. A Feketelista.hu kikereste a legnagyobb adóhiányt felhalmozó céget. A szóban forgó vállalkozásnál az APEH 2007-ben hozzávetőleg hatmilliárd forint meg nem fizetett adót talált, a bírságok, pótlékok öszszege pedig további négymilliárdra rúg. A nem túl illusztris listát tehát tízmilliárd forinttal vezeti az első.


Gyorsítja a magánszemélyek köztartozásának behajtását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A hatóság nemrégiben új informatikai rendszert alakított ki, amely azt a célt szolgálja, hogy az APEH rövidebb idő alatt megtudhassa: az adókat be nem fizető polgárok mely banknál vezetik folyószámlájukat, hol fialtatják esetleges megtakarításaikat. A nagyjából egy hónapja működő elektronikus rendszerről a hatóság végrehajtási főosztályának vezetője tájékoztatta lapunkat. Várszeghi György azzal kezdte: a pénzintézeteknek évtizedek óta törvényi kötelezettségük, hogy azonnal bejelentsék, ha egy cég számlát nyit náluk. A magánszemélyeknél azonban más a helyzet, az APEH a polgárokkal kapcsolatos banki információkat eddig nehézkesen szerezte meg.
A főosztályvezető ismertette a korábbi rendszert. Eszerint az adóhivatal papíron írt levelet az idehaza tevékenykedő bankoknak, s azt tudakolta, hogy a köztartozást felhalmozó polgár vezet-e náluk számlát.

*

Magyarországon azonban több tucat pénzintézet működik, így az APEH legtöbbször nem küldött minden banknak információkérő levelet. Általában a nagyobb pénzintézeteket és az érintett személy lakóhelyéhez közel eső takarékszövetkezeteket keresték meg a hivatal munkatársai. – A postaköltség azonban így is igen magas volt – magyarázta Várszeghi György –, s előfordulhatott, hogy az APEH pont az illető bankjának nem küldött levelet. A pénzintézetek szintén postai úton válaszoltak, emiatt a folyamat egy-két hetet mindenképpen igénybe vett. A hivatal ugyanis csak a bankok leveleinek megérkezése után bocsáthatta ki az úgynevezett hatósági átutalási megbízást, köznapi nevén az inkasszót. Persze csak akkor, ha rábukkant a polgár bankszámláira. A régi rendszer lassú volt, sokszor nem hozott eredményt, s számottevő költséget jelentett mind az államnak, mind a bankoknak.
Ezen a helyzeten változtathat az adóhivatal nemrégiben kialakított informatikai rendszere. A hatóság egy hónapja elektronikus levélben kérdezheti meg a banktól, hogy az adótartozását ki nem egyenlítő polgár vezet-e nála számlát, tart-e ott lekötött összeget. A pénzintézet pár napon belül szintén elektronikus levélben válaszol. A hivatal végül általában egy hétnél rövidebb idő alatt leemelheti a köztartozással bíró magánszemély bankszámlájáról a hiányzó adót.
Várszeghi György kérdésünkre részletesen ismertette a folyamatot. Amikor letelik az adóbefizetés határideje, az APEH megindítja az inkasszó kibocsátását. A hatóság első lépésként azt vizsgálja meg, hogy a köztartozást felhalmozó polgár kért-e fizetési halasztást. Ha igen, a hivatal általában nem indítja meg a végrehajtást, s így inkasszót sem bocsát ki. Amennyiben azt észlelik, hogy a polgár nem adott be efféle kérelmet, az APEH elektronikus levelet küld a banknak, amelyben azt kérdezi: az illető vezet-e ott számlát, esetleg van-e egyéb befektetése, megtakarítása. A pénzintézet válasza egy-két napon belül befut. Ekkor az APEH munkatársai ellenőrzik, hogy az érintett személy időközben befizette-e az adót. – Így szeretnénk elkerülni, hogy inkaszszóval hajtsuk be azt a pénzt, amit a polgár egyszer már átutalt – mondta Várszeghi György. Ha kiderül, hogy a szóban forgó személy nem fizetett és kérelmet sem adott be, az APEH azonnal, elektronikus úton kiadja az inkasszót, vagyis értesíti a bankot: bizonyos összeget haladéktalanul emeljen le az érintett bankszámlájáról.
A főosztályvezető elmondta, hogy a magánszemélyek jelenleg 160 milliárd forinttal tartoznak az államnak. Az új rendszer Várszeghi György szerint abban segít, hogy a hivatal gyorsabban hajthassa be a köztartozásokat. Ha ugyanis kiderül, hogy a polgár számláján egy fillér sincs, az APEH hamarabb rendelhet el más intézkedéseket, például a különféle vagyontárgyak lefoglalását. A szakember közölte azt is, egyelőre nem állnak kapcsolatban az összes idehaza működő bankkal, de bízik abban, hogy kis időn belül valamennyi pénzintézet csatlakozhat az új informatikai hálózathoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.