Kampányt indítottak a pénztárak

Teljes gőzzel beindult a magán-nyugdíjpénztári lobbi kampánya Magyarországon és nemzetközi szinten is. A privát kasszák tulajdonosai attól tartanak, hogy ragadós lehet a magyarországi példa, s több térségbeli országról lekerül a jól működő pénzszivatytyú. A magáncégek azt állítják, hogy sikerült megőrizni a hozzájuk utalt pénz értékét, a lapunkhoz eljuttatott elemzésből azonban az derült ki, hogy ötszázmilliárd forintos értékvesztés következett be.

Nagy Vajda Zsuzsa
2010. 12. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újra nekiesett a kormánynak a nyugdíjreformmal kapcsolatos intézkedései miatt tegnap a Financial Times. A gazdasági lap arról közölt cikket, hogy a visszaléptetés jövőbeni bajokat készít elő, és az érdemibb szerkezeti reformok elkerüléséhez vezet. Egy nappal korábban ugyanez az újság a magánnyugdíjak elkobzásával vádolta meg az ország „populista kormányát”. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a privát kasszák hátterében álló multinacionális pénzintézetek a megrendelői ezeknek az írásoknak. A cégek attól tartanak, hogy több olyan ország érdeklődik az Orbán-kabinet által választott megoldás iránt, ahol bevezették a kötelező magánpénztári tagságot, s félő, hogy a magyar példa ragadós lehet.
Hazánkban csak televíziós reklámokra legalább harminc-negyven millió forintot költhettek eddig a pénztárak – állítják a lapunknak nyilatkozó szakemberek. A kasszák érdekvédelmi feladatát ellátó Stabilitás Pénztárszövetség főtitkárát, Juhász Istvánnét tegnap nem tudtuk elérni, így nem kommentálhatta ezt a becslést. Felmerül a kérdés, hogy a tavalyi 1,8 milliárd forintos működési veszteség után – amelynek negatív hatását a valamivel jobban alakult idei év némileg kompenzálta – hogyan került elő néhány nap alatt a pénz a meglehetősen drága tévés hirdetésekre. Főleg, hogy a pénztáraknak takarékoskodniuk kellene, ugyanis novembertől tizennégy hónapon keresztül szinte semmilyen bevételre nem számíthatnak.
Az ügyfelek befolyásolására törekvő offenzíva óriási erőkkel zajlik a hazai sajtón keresztül is. A Napi Gazdaság tegnapi számában egész oldalas interjút közöl Bába Juliannával, az AXA nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnökével (a lap szerint a Stabilitás Pénztárszövetség új elnökével), aki azzal vádolta meg a kormányt, hogy átgondolatlan lépéseivel elértékteleníti a kaszszák vagyonát. A szakember azt üzeni az Orbán-kormánynak, hogy pertársaságot hoznak létre tagjaik számára, s abban bízik, hogy tiltakozásukkal bekerülhetnek a nemzetközi híradásokba jövőre, amikor Budapest látja el a soros elnöki feladatot az unióban. Bába Julianna arra is kitért, hogy egyes ügyfeleik az önkéntes megtakarításaikat is menekítik, attól félvén, hogy „a kormány arra is ráteszi a kezét”.
– Mindenki védi a jövedelmét, ez természetes. De mégiscsak túlzás azt feltételezni, hogy az önkéntes megtakarításokat kisajátítanák, akkor már a banki betéteket is lehetne félteni – reagált a Magyar Nemzet kérdésére Kun János. A jegybanki múlttal rendelkező nyugdíjszakértő szerint képtelen érvekkel állnak elő a magánnyugdíjpénztárak, nem beszélnek azonban fontos kérdésekről. A törvény azt írta elő, hogy a járulékok egy részét a pénztáraknak kell utalni, ami miatt hatalmasra duzzadt a nyugdíjkassza hiánya, drámaian nőtt az államadósság. – Ezt szintén a jelenlegi adófizetőknek és a jövő generációnak kell megfizetni – jegyezte meg Kun, aki arra is kitért, hogy emiatt hamis képet festenek a valóságról a pénztárak működésével kapcsolatos kimutatások.
A cégek azt állítják, hogy sikerült megőrizni a hozzájuk juttatott vagyon értékét, azonban ha alaposabban megpiszkáljuk az eredményességüket jelző kimutatásokat, kiderül, hogy óriási mínuszt termeltek – mutatta ki a lapunk szombati számában megjelent elemzés. A vizsgálat arra világít rá, hogy több mint ötszázmilliárd forinttal kevesebb van a privát társaságoknál, mint amennyire szükség lett volna az átutalt összegek értékének megőrzéséhez. A befizetések vásárlóerejének megőrzése érdekében 3195 milliárd forintnak kellene lennie a pénztári számlákon, ezzel szemben csak 2664 milliárd van – állt a Varga István és Patrubány Anna által írt elemzésben, amelynek számításaival Kun is egyetért. – A kasszák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – jegyezte meg érdeklődésünkre Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője. A magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatása szerint hozzávetőleg egyszázalékos reálhozamot értek el (0,35 százaléktól 1,2 százalékig, portfoliótípustól függően), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tagok „a pénzüknél vannak”. Németh György nyugdíjszakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMF és a Világbank is csöndes hallgatással elismeri mára, hogy hiba volt a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság bevezetése, nem véletlen, hogy egyetlen nyugat-európai ország sem követi a Kelet-Európára ráerőltetett modellt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.