Úgy tűnik, a múlt hónapban ismét a borúlátás uralkodott a befektetési piacokon. Ez abból is jól látszik, hogy az alapokba áramló pénzek apadni kezdtek. Novemberben már nemcsak a lakosság helyezett el a korábbinál kevesebb pénzt az alapokban, az októberi tendenciától eltérően az intézményi befektetőknek sem volt kedvük vásárolni. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) kimutatása szerint az alapok összesen 1,3 milliárd forintot vonzottak novemberben, a hozamok pedig 10,1 milliárd forintot tettek hozzá a vagyonhoz. A hónap végén a BAMOSZ-tagok 3750 milliárd forintot kezeltek. A novemberi hozam 0,3 százalék volt.
A részvénypiacok estek ugyan novemberben, a részvényalapok hozamaiban viszont a forintgyengülés pozitív hatása is megjelent, így összességében kedvezőbb képet mutattak. A nyilvános részvényalapokba 350 millió forint friss befektetés érkezett, a hozamok pedig további 4,9 milliárd forinttal növelték a befektetők vagyonát, így novemberben 1,4 százalékkal gyarapodott az ezen alapokban kezelt összeg, és a hónap végén 395 milliárd forintot tett ki. Az ingatlanalapok vagyona szintén növekedett. E termékek novemberben 4,4 milliárd forint friss tőkét vonzottak, és további 3,8 milliárd forint hozamot termeltek. A 22 ingatlanalap vagyona két százalékkal nőtt, így az a hónap végén 423 milliárd forint volt.
A pénzpiaci alapok vagyona novemberben a nagymértékű visszaváltások következtében 0,1 százalékkal csökkent. Összesen több mint 12 milliárd forint távozott az alapokból, miközben 11,3 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk, így a hónap végén a teljes vagyon 1387 milliárd forint alá csökkent.
Tóth András pénzügyi tanácsadó szerint az alapok teljesítményét az is befolyásolja, hogy bank vagy biztosító kezeli-e. A szakember felmérése szerint a biztosítók alapjai sokkal jobban teljesítenek, mint a bankok által kezelt portfóliók. A tanácsadó az állítását egy szeptemberben végzett felmérésével támasztja alá, amely szerint az egyes társaságok alapjainak hozamából számolt átlagok jelentősen eltérnek egymástól. Míg az Aviva az elmúlt évben több mint húsz százalékot teljesített, az MKB alapjai ötszázalékos hozamot értek el.
A lapunknak nyilatkozó biztosítási szakemberek szerint viszont nem szabad összehasonlítani a kétféle alapok teljesítményét. Mivel a biztosítók portfóliói biztosítást is tartalmaznak, így azok költségei és kockázatai egész másként festenek, mint a bankok alapjaié. Szakemberek szerint a biztosítók alapjainak az lehet az előnye, hogy általában egy tanácsadó jelenlétében választják ki az ügyfelek a céljaiknak leginkább megfelelőt, nem pedig egy banki honlap ismertetőjét bogarászva döntik el, mibe fektessék pénzüket.
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
