Elnök úr, két évtizeddel a függetlenné válás után Ukrajna mostani vezetői még mindig nemzetállamban gondolkoznak, avagy értékként kezelik az ország nemzetiségi sokszínűségét?
– Az elmúlt húsz év legnagyobb eredménye, hogy Ukrajna önálló, szuverén államisága viszszavonhatatlan tény. Ezt a keretet most tartalommal kell megtölteni. Ami ezen belül a nemzetállamot illeti, úgy vélem, hogy ezt a meghatározást meghaladta az idő. A globalizáció – elsősorban gazdasági tekintetben – egyfajta nemzetek felettiséget hozott, s e körülményekhez igazodva kell felépítenünk a modern államot, amelynek természetes sajátja a kultúrák, hagyományok sokszínűsége. Ukrajna soknemzetiségű állam, amely adottság az országot gazdagító pozitívum.
– Innen úgy néz ki, hogy a kisebbségekhez való viszonyulást alapvetően meghatározza a történelmi múlt, hogy Ukrajna mintegy fele lényegében máig orosz ajkú. Mennyire függ a magyar kisebbség helyzete az úgynevezett orosz kérdéstől?
– Nem szeretem a nemzeti kisebbség kifejezést, hiszen mindannyian Ukrajna egyenlő polgárai vagyunk. Történelmileg úgy alakult, hogy az ország kétnyelvű és soknemzetiségű. Kell tehát egy olyan nyelv, amelyen a különböző etnikumok egymással kommunikálnak. Az orosz ezt a szerepet betöltötte, de nem köthetjük ehhez a nemzeti kultúrák fejlődését. Így meghallgatást nyernek a kárpátaljai magyarok oktatási és kulturális jellegű igényei is. S ha vannak is e téren gondok, azok a növekedés problémái.
– S nem választhatók el a magyarok lobbierejétől sem. Talán ez is magyarázza, hogy a felvételiknél a magyarok kevesebb jogot élveznek? Normálisnak tartja, hogy Kárpátalján magyar szakra még mindig ukrán nyelven kell felvételizni?
– A kárpátaljai magyarok befolyását pedig kétségkívül korlátozza a politikai megosztottság. Ha egységesek, a megyei közgyűlésben dupla annyi képviselőjük lenne, mint most, s a népesség számát nézve képesek lennének egy mandátumot szerezni a verhovna radában is. Ami a felvételit illeti, az említett eset specifikus, s igyekszünk a problémát megoldani. Általában véve azonban azt szeretnénk, hogy a jövőben a kommunikáció általános nyelve az ukrán legyen, és fontosnak tartjuk, hogy javítsuk oktatásának minőségét.
– Bár Kijev nyugodtan áll hozzá, továbbra is kényes kérdés a kettős állampolgárság ügye…
– Abból indulunk ki, hogy minden államnak joga van olyan törvényt elfogadni, amit szükségesnek lát, tiszteletben kell azonban tartani más országok törvényeit is. Az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot, nem tiltja ugyanakkor polgárainak, hogy más állampolgárságot vegyenek fel. Ez esetben azonban le kell mondani az ukránról. Így azt javasoltam a tárgyalópartnereimnek is, hogy mérlegeljék e törvény ukrajnai érvényesítésének esetleges jogi következményeit.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
