Könnyen visszafelé sülhet el az Európai Unió hétfőn bejelentett mentőakciója, amely csaknem százmilliárd eurónyi segítséget ígért a bankrendszer öszszeomlásával fenyegetett Írországnak. A befektetők bizalma pillanatok alatt elpárolgott, és a figyelem már az unió harmadik és negyedik legnagyobb költségvetési hiányát felhalmozó Portugáliára és Spanyolországra terelődött. Tegnap mindkét euróövezeti tagállam tagadta, hogy külső pénzügyi támaszra szorulna, ám ez csak olaj volt a tűzre, a befektetőket ugyanis arra emlékeztette, hogy Görögország és Írország is hasonló vehemenciával utasította el az uniós mentőövet egészen az utolsó pillanatig. A pánikhangulatban jelentősen romlott a portugál és a spanyol csődkockázat megítélése, nőtt a két ország államkötvényeinek kamata, és mindemellett estek a helyi tőzsdék.
Nem sokat segített a helyzeten az unió pénzügyi biztosa, Olli Rehn nyugtatónak szánt nyilatkozata sem, ezt ugyanis a piacok rossz előjelként értelmezték. Elemzők szerint egyre kisebb az esélye, hogy sikeres lehet Írország karanténba zárása és a krízis továbbgyűrűzésének megakadályozása, a piacok bizalma ugyanis az euróövezet összes pénzügyileg gyenge tagállama iránt megingott. A piaci kedélyek lehűtése céljából tegnap megszólalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elnöke, Angel Gurría is, aki nyíltan védelmébe vette Portugáliát. Szavai szerint az ír bankcsődöknek semmi közük a mediterrán országhoz, és „a fertőzésnek nem szabad továbbterjednie”. A Bloomberg nemzetközi hírportálnak nyilatkozó banki elemzők szerint azonban Portugália korábban megkezdett deficitlefaragása már nem nyugtatja meg a befektetőket. A Royal Bank of Canada és a Commerzbank közgazdászai szerint Portugáliának legkésőbb a jövő év első negyedében mentőcsomagra lesz szüksége. A bizalmatlanság és az államcsődre játszó spekuláció akár önbeteljesítő is lehet: a spanyol és a portugál államkötvények kamatai épp a befektetők megingása miatt emelkednek, és ha a helyzet nem változik, tényleg nem kizárt, hogy végül mentőcsomagra szorulnak.
A tegnapi, amúgy is parázs hangulatot tovább szította, egyúttal a spekulációs félelmeket igazolta Soros György egykori cégtársa, Jim Rogers, aki szerint Írországot sorsára kellett volna hagyni, mert „az íreknek, Európának és az egész világnak is így lenne jobb”. A pénzügyi guru, aki korábban Sorossal együtt befektetési alapot hozott létre, a Russia Todaynek adott interjújában kifejtette: Görögország és Írország az uniónak csak kis része, ezért csődjük nem jelentené a közösség végét. Rogers azzal érvelt, hogy „az ír bankok az egész ország GDP-jének a 80 százalékát helyezték ki hitelként, megmentésük szinte képtelenség, és évekre romba döntené az ír gazdaságot”.
Újabb megszorítás vár a görögökre. Lehívhatja Görögország a következő, kilencmilliárd eurós részletet abból a stabilitási keretből, amit az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap még májusban állított fel. A két szervezet és az Európai Központi Bank a napokban folytatott ellenőrzést, és úgy találták, hogy Görögország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a 110 milliárd eurós hitel fejében tett. A lehívás engedélyezése ellenére a nemzetközi szervezetek képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy további megszorításokra lesz szükség ahhoz, hogy a görögök hozzáférhessenek a hitel következő, márciusban esedékes részletéhez. Eközben a korábban szintén kisegített Izlandról érkeztek kedvezőtlen hírek. Az unióhoz csatlakozni szándékozó állam a vártnál mélyebb receszszióba süllyed az idén és jövőre, és a várakozásoknál jóval lassabban kapaszkodik majd ki a gödörből. A szigetország a helyi bankrendszer egészét megrázó pénzügyi válság hatását csak a valutaalap kétmilliárd dolláros hitelével tudta enyhíteni.
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
