Név után kiált a tatai edzőtábor

Feledékenyek vagyunk. A jelenben élünk, a jelent hajszoljuk. Azzal védekezünk, hogy a napi események sodrában nem jut idő a tegnapra gondolni. A múlt nevezetes alakjait betemetni látszanak az évek. Emlékversenyek szűnnek meg, hosszú idő múlt el addig, amíg egy-egy kiváló sportemberről neveztük el nagy sportlétesítményeinket. De itt van például Tata, amely egyelőre csak edzőtábor, és nem őrzi senkinek sem a nevét. Különben is: az edzőtábor története már régen könyvet kívánt volna. Mert a kezdet valóban hősies volt. De hát kit érdekel ez ma? – kérdezhetik a könyvkiadók. Már csak az idősebbek emlékeznek arra, hogy a tábor megálmodója, „kitalálója”, majd 1955–56-ban az igazgatója egy Kocsis Mihály nevű férfiú volt, aki ezekben a napokban lenne százéves.