Havonta átlagosan 122 órát töltenek adminisztrációval a háziorvosi praxisok. Ez az általában két főfoglalkozású munkatárssal működő praxisokban azt jelenti, hogy az orvos és az asszisztens munkájának harmadát az adminisztráció teszi ki – derül ki egy most készült felmérésből. A Kasszaorvosi Szervezet vizsgálata megállapította: ez naponta csaknem hat, hetente pedig 29 adminisztrációval töltött órát jelent. Nemzetgazdasági szinten évente mintegy 10 milliárd forint bérköltséggel jár ezeknek a teendőknek az elvégzése, ami a háziorvosi tevékenységre kifizetett egészségbiztosítási költségek – mintegy 70 milliárd forint – 14 százaléka. Ez az összeg nem tartalmazza az egyéb költségeket, például a papír árát vagy a postai díjakat.
Érdekes, hogy egyes háziorvosi praxisok adminisztratív terhelése között háromszoros különbség mutatkozik. Vannak olyanok, amelyek a vizsgálatban megállapított átlagérték felét, míg mások másfélszeresét töltik ezzel a tevékenységgel. Ez – a vizsgálat készítői szerint – a jó gyakorlat terjesztésének fontosságát emeli ki, ám az mélyebb vizsgálatot igényel, hogy mi is a jó gyakorlat. A praxist jellemző alapadatok – méret, ellátottak kora, településtípus, területi ellátási kötelezettség, háziorvosként eltöltött idő, irodatechnikai felszereltség, rendelési idő – ugyanis nem mutatnak összefüggést a bevallott adminisztráció mértékével. Az adminisztratív terhek legnagyobb része a betegellátási események regisztrációjából, a gyógyszerrendelésből, valamint a járóbeteg-szakellátásra történő beutalásból adódik. A betegellátási esemény rögzítése – ami átlagosan 5 és fél percet vesz igénybe – az összes adminisztrációs teher 37 százalékát, a gyógyszerrendelés – ami átlagosan 3 perc 25 másodpercig tart – 27, a járóbeteg-szakrendelésre történő beutalás pedig 6 százalékát teszi ki. A vizsgálat készítői szerint ez arra utal, hogy az adminisztratív terhek csökkentését e nagy számban előforduló tételek egyszerűsítésével lehet megoldani.
A vizsgálatban egyébként körülbelül hetvenféle teherfajtát sikerült azonosítani. A betegellátási esemény rögzítésén, a gyógyszerrendelésen, a járóbeteg-szakrendelésre történő beutaláson túl a leggyakoribb adminisztrációs terheket a következők jelentik: kötelező és nem kötelező védőoltásokkal vagy a halottvizsgálattal kapcsolatos adminisztráció, a gyermekeknél a „közösségbe mehet” igazolás kiállítása, egyéb vélemények, vagy éppen a szociális ellátásokhoz szükséges igazolások kiállítása, táppénzre vétel, előjegyzés, laborvizsgálat-kérés, minimumfeltételek nyilvántartása, az egészségbiztosító, az ÁNTSZ és egyéb szervek felé történő egyéb adminisztráció, vagy a térítésköteles ellátásokkal kapcsolatos papírmunka.
A projektben kizárólag a háziorvosi egészségügyi szakmai tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációt vizsgálták, ezek mellett a jellemzően egyéni vállalkozás, vagy betéti társaság formájában működő szolgáltatók természetesen az adott vállalkozás működtetésével kapcsolatos általános számviteli, adózási, adminisztratív terheket is viselnek.
A számításban egy olyan egyszerűsített költségmodellt használtak, amely alapja lehet az adminisztratív teher csökkentése mérésének, hiszen jogszabályváltozás vagy az eljárások egyéb módon történő egyszerűsítése után újra megmérve a terhek nagyságát, számszerű képet kaphatunk a beavatkozás eredményéről.
origo.hu
Egy időre eláll az eső, de aztán rosszabbra fordul az idő
