Teljesítőképesség

Szinte hihetetlen, minő hétmérföldes léptekkel fejlődik a tudomány. A társadalomtudományok esetében ebben semmi rendkívüli nincs, hiszen elég, ha Gyurcsány Ferenc bármely gondolatát a nyilvánosság elé tárja, azonnal, szemmel láthatóan épül és gazdagodik az egyetemes emberi kultúra. A természettudományok területén sokkal váratlanabb és kiszámíthatatlanabb események hozzák izgalomba a laikusokat és a szakmabelieket.
A napokban a NASA jelentette be, hogy egy új, eddig ismeretlen, sőt elképzelhetetlennek gondolt életformát fedeztek fel. A baktérium DNS-ében foszfor helyett arzént találtak, amely tényből nem túlzás arra gyanakodni, hogy a katonai célú felhasználás lehetőségét már jóval a „felfedezés” előtt megoldották. Ám az emberiség jövője szempontjából sokkal fontosabb felfedezést tettek kiváló brit tudósok, akik megtalálták a világ legnagyobb heréjű élőlényét. Púposhasú rétiszöcskének (Platycleis affinis) nevezik a jól eleresztett állatot, amelynek DNS-ében még a hagyományos foszfor található, s nem arzén, bár tudományosan még nem bizonyított, hogy a DNS-t alkotó elemek és a herék mérete között bármiféle összefüggés állna fenn. Eddig úgy tartották, hogy a gyümölcslégy (Drospohila biturca) rendelkezik a legnagyobb herékkel, de ez a feltevés nyilvánvalóan az imperialista áltudomány próbálkozása volt a dolgozók tömegeinek megtévesztésére. A gyümölcslégy elsősége már azért is megmosolyogtató, mert heréi testtömegének alig 10,6 százalékát teszik ki, ami egy 80 kilós ember esetében csak 8,5 kilós heréket jelentene, nagyjából 120 férfiú adhatna össze ennyit. A púposhasú rétiszöcskének majd másfélszer nagyobb csomagja van, testtömegének 14 százalékára rúg, amennyiben eme nemes szervvel kapcsolatban a rúgni ige használata helyénvaló lehet.
Egy emberöltővel ezelőtt magától értetődő volt, hogy bármi, ami a legnagyobb, legerősebb, leghatékonyabb stb., kizárólag a Szovjetunióban jöhetett létre, de amióta a „népek kohója” felbomlott, már a méreten felüli herék is átváltottak internacionalistából globalistába, aminek beláthatatlan következményei lettek. Vajon miért maradt eddig rejtve a púposhasú rétiszöcske irdatlan heréje, miért csak most fedezték fel rekordméretét? Egyszerű oka van. A herék meghúzódnak a szöcskék potrohában, s csak akkor vették észre, amikor szikével nyiszálták szét szegényeket valahol a szöcskeproszektúrán, netán egy plasztikai sebészeten. Mert modern korunkban joggal vetődik fel a következő kérdés: a legnagyobb heréjű élőlény vajon hímnemű-e, avagy nőstény? Hiszen a szöcske nem emlősállat, ezért a nőnemű egyedek nem operálhatnak orbitális nagyságú tőgyeket magukra, az pedig elképzelhetetlen, hogy pont a púposhasú rétiszöcskék maradnának ki a nemi jelleget hangsúlyozó szépészeti műtétek divatjából. Persze, most feltehetik az újabb kérdést: minek plasztikáztatják magukat olyan helyen, ahol nem látja senki? Erre azt válaszolhatjuk, hogy azt sem tudjuk, miért rajonganak a hölgyek az intim ékszerekért vagy tetoválásokért, amelyek szintén rejtve maradnak, mégis szebbnek érzik magukat tőlük.
Hozzátéve: mindez csak feltételezés, és egyáltalán nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a legnagyobb heréjű állat hímnemű. Csak éppen: ennek nincs igazán hírértéke, s egyáltalán nem korszerű.