Változhat a jegybanki politika

Irányváltás előtt áll a magyarországi jegybanki politika, mert a kormány a parlamentre bízza a monetáris tanácsi tagok kinevezését. Ekképpen a grémiumban februárban kisebbségbe kerülhet a kamatemelést szorgalmazó Simor András jegybankelnök, a négy új tagot ugyanis a parlament fogja kinevezni.

Megnyílik a jegybanki politika megváltoztatása előtti út, ugyanis a kormány a parlamentre ruházza át a monetáris tanács tagjainak kinevezését. Simor Andrástól (képünkön), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől a tervezett törvénymódosítással elvennék a jogosultságát, hogy a februárban távozó négy jegybankár helyére kettőt javasolhasson. Helyette a Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottság nevezi ki a tanács új tagjait. Így a központi bank elnöke kisebbségbe kerülhet az általa irányított testületben. A monetáris tanács összetételének átalakítása utat nyit a Fidesz választási ígéretének teljesítéséhez, miszerint Orbán Viktor kormánya alapkamat-csökkentéssel járó politikát folytat majd.
*
A monetáris tanácsban Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit mandátuma jár le 2011-ben, miközben Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökök kinevezése 2013-ig szól.
– A kinevezési eljárás módosításával a kormány megszünteti a jegybanki anomáliák egyikét, azt, hogy a parlamentnek semmiféle beszámolási kötelezettséggel nem tartozik a központi pénzintézet – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre jegybanki múltú közgazdász. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az MNB a függetlenségére hivatkozva nem adott tájékoztatást a képviselőknek, ugyanakkor az általa termelt veszteségeket az adófizetők pénzéből kellett állni. – Az új monetáris tanácsi tagokat a mandátumukat adó bizottság jövő év tavaszától felelősségre vonhatná. Ez logikus lépés azt követően, hogy a kormány a jegybank gazdálkodásának ellenőrzésére a napokban kinevezte a felügyelőbizottság tagjait. Az ír válsághoz hasonló problémák még keletkezhetnek, előttünk vannak az eurócsatlakozás teendői, tanúi vagyunk egy gazdaságpolitikai irányváltásnak. Ilyen viszonyok között nem lehet ellenőrizhetetlen intézményre bízni a kamatpolitikát.
Boros szerint ha a bizottság korábban is számon kérhette volna a jegybanki döntéseket, akkor a válság idején nem lehetett volna 11,5 százalékra felvinni a kamatot, ahonnan – mint látjuk – nehéz elfogadható szintre csökkenteni a kulcs mértékét.
A közgazdász úgy látja, a következő két-három hónapban egy esetleges kamatemelés igen nagy károkat okozna az országnak, azzal hazánk saját magáról állítana ki „szegénységi bizonyítványt”. Európa legjobb folyó fizetésimérleg-adatait teljesíthetjük, szakmailag is megalapozatlan lenne egy ilyen határozat.

Kamatemelési találgatások. Jövő hétfői ülésén sem változtat az 5,25 százalékos jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa – ez derült ki a Reuters által megkérdezett elemzői konszenzusból. Tegnapi felméréséből kiderült: a piaci elemzők többsége a jövő év végén is 5,25 százalékos alapkamatra számít. A megkérdezettek szerint az éves átlagos infláció az idén 4,8 lesz, év végére 4,2, jövőre pedig éves átlagban 3,6 százalékra csökken. Október 25-i kamatdöntő ülésén a monetáris tanács öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékon tartására, s egy-egy javaslat volt az alapkamat 25 bázispontos emelésére, illetve csökkentésére. Az MTI emlékeztetett: a tanácstagok szerint a novemberi inflációs jelentés alapján érdemes az értékelést és a reakciókat megfogalmazni. Közben a Morgan Stanley elemzői közölték, szerintük „fele-fele aránynál nagyobb” a valószínűsége a negyed százalékpontos hétfői MNB-kamatemelésnek. (D. Z.)