Védelem a Baltikumnak

Miközben a NATO, illetve az Egyesült Államok a kétoldalú kapcsolatok új alapra helyezéséről állapodott meg Moszkvával a szövetség Dmitrij Medvegyev elnök részvételével tartott lisszaboni csúcstalálkozóján, Lengyelország és a balti tagállamok megnyugtatására elfogadtak egy titkos katonai szükséghelyzeti tervet is az orosz fenyegetésre válaszul – derült ki a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokból.

Az Egyesült Államok NATO-nagykövetsége az idén január 22-én küldött titkos minősítésű diplomáciai táviratot a washingtoni külügyminisztériumba arról, hogy a szövetség Lengyelország védelmére szánt, szimbolikusan Sas Őrségnek (Eagle Guardian) elnevezett katonai szükséghelyzeti terveit a katonai bizottság kibővítette a három balti országgal. A tervet James G. Stavridis amerikai tengernagy, a NATO és az Egyesült Államok európai erőinek főparancsnoka terjesztette be.
A terv régóta váratott magára. Litvánia, Észtország és Lettország 2004-es NATO-csatlakozása óta követelte, hogy a washingtoni szerződésnek a kölcsönös védelemről szóló 5. cikkelyét erősítsék meg azzal is, hogy katonai szükséghelyzeti tervet készítenek egy ellenük irányuló orosz invázió esetére. A terv késését az okozta, hogy nyugat-európai tagországok – főleg Németország – Oroszország reakciójától tartva ellenezték azt. Hogy végül mégis készült ilyen terv, és azt a múlt hónapban Lisszabonban sikerült elfogadni (nyilvánosan az „5. cikkely megerősítése” címszó alatt), annak az az oka, hogy Berlin időközben megváltoztatta az álláspontját, főként a 2008-as grúziai háborúban látott határozott orosz katonai lépések láttán.
2008 októberében a NATO védelmi minisztereinek budapesti találkozóján jórészt a színfalak mögött már felmerült a kérdés. A NATO európai erőinek akkori első embere, John Craddock vezérezredes a Reutersnek kijelentette: Oroszország grúziai behatolása arra késztette a NATO-t, hogy felülvizsgálja a tagállamok biztonságával kapcsolatos feltevéseit. A grúz– orosz háború kitörésének időpontjára utalva úgy fogalmazott, hogy „korábban több elgondolás is született évekre előre, s ezeket a feltevéseket most újra kell gondolni, tekintettel augusztus 7-re. Ezt teszszük most”. Ugyanakkor Jaap de Hoop Scheffer főtitkár kérdésünkre, miszerint zajlik-e új szükséghelyzeti tervezés a szövetségben, azt válaszolta: a NATO megalakulása óta mindig készen áll minden eshetőségre.
Bár a kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból ez nem derül ki, a Guardian kiderítette azt is, hogy kilenc amerikai, brit, lengyel és német NATO-hadosztályt jelöltek ki hadműveleti feladatokra arra az esetre, ha agresszió érné Lengyelországot vagy a balti államokat. A tervben szerepel, hogy észak-lengyelországi és németországi kikötőkbe vezényelnek haditengerészeti rohamegységeket, illetve brit és amerikai hadihajókat.