A kimutatások szerint az Alkotmánybíróságnak (AB) jelenleg több mint kétezer befejezetlen ügye van. A kormánytöbbség azt szeretné elérni, hogy az eljárások észszerű határidőn belül lezáruljanak, ezért a december végéig még hatályos jelenlegi alkotmány módosításával tizenegyről tizenötre növelte az alkotmánybírák számát. Az AB nemrégiben maga is hasonló változást kezdeményezett.
A bírói testület az eredeti, 1989-es rendelkezések szerint is tizenöt jogászból állt volna, a létszámot három szakaszban kívánták feltölteni. Így először, 1989 végén öt bírót választottak meg: Sólyom László, Zlinszky János, Solt Pál, Kilényi Géza és Ádám Antal 1990. január elsején kezdte meg tevékenységét. Hozzájuk később, 1990 nyarán Schmidt Péter, Szabó András, Vörös Imre, Tersztyánszky Ödön, Herczegh Géza és Lábady Tamás csatlakozott. A további négy bírót azonban már nem választhatták meg, mert a szociálliberális kormányzat az alkotmány és az AB-törvény módosítását kezdeményezte. Az MSZP–SZDSZ többségű Országgyűlés – Vastagh Pál akkori igazságügyi miniszter előterjesztésére – 1994. november 22-én az alkotmánybírák számát tizenötről tizenegyre csökkentette. A miniszter indoklása szerint a létszám módosítását az AB kezdeményezte azzal az érveléssel, hogy tizenegy bíró munkáját könnyebb összehangolni.
Magyarország alaptörvénye, amelyet idén április 18-án fogadtak el, január elsején lép hatályba, s lényegesen megváltoztatja az Alkotmánybíróság hatáskörét. Az állampolgárok saját ügyeikben a jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságának felülvizsgálatát kezdeményezhetik, utólagos kontrollt a kormány, a képviselők egynegyede, az ombudsman és a konkrét perekben ítélkező bíró kérhet.
A jelenlegi szabályok szerint az igazságszolgáltatásban működő bírák kérdéseire soron kívül kell válaszolnia az alkotmányvédő testületnek. Dátumot nem rögzít a törvény, így több ügy késedelmet szenved. Február óta nem döntötte el például az Alkotmánybíróság: megfelel-e az 1949. évi XX. törvény kívánalmainak az a tavaly februárban és júniusban elfogadott jogszabály, amely szabadságvesztéssel bünteti a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását. Az ügyészség – mint emlékezetes – ilyen bűncselekmény miatt emelt vádat Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen. Az 1956-os megtorlásokat irányító, jelenleg kilencvenéves politikus ügyében a vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Biszkunak azonban mostanáig nem kellett bíróság elé állnia. A büntetőbíró ugyanis február 24-én az AB-hez fordult, mert szerinte a kommunizmus bűneinek tagadásáról szóló törvény sérti a jogbiztonságot, a szólásszabadságot és aránytalanul korlátozza az alkotmányos alapjogokat. A tanács elnöke az Alkotmánybíróság határozataira és a tatai sortűz Strasbourgot is megjárt ügyére hivatkozva egyebek között felvetette: hogyan lehetne a kommunizmus bűneinek tagadásáért elmarasztalni valakit, amikor az 1956-os történéseket még nem minősítették népirtásnak, emberiség elleni bűncselekménynek? Az AB szóvivője kérdésünkre azt mondta, az ügyet már elemzi az előadó alkotmánybíró, de a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
Az Országgyűlésnek július végéig nem négy, hanem öt új alkotmánybírót kell megválasztania, hiszen jelenleg egy bírói hely betöltetlen. Eddig az időpontig a Ház dönteni fog az AB-elnök személyéről is, az új vezető kilenc évig látja el hivatalát.
origo.hu
Diplomáciai nagyüzem: így érkeztek a delegációk a Puskás Arénába - fotógaléria
