Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Kanada ezzel Franciaország és az Egyesült Királyság példáját követi. Mindkét ország jelezte már szándékát, hogy hivatalosan is elismeri Palesztinát. Ugyanebben a dokumentumban Új–Zéland és Ausztrália is jelezte: készek arra, hogy a közeljövőben ők is megtegyék ezt a lépést – írja a The Guardian.
A nyilatkozatot a francia külügyminiszter, Jean–Noël Barrot tette közzé New Yorkban. Ebben az aláíró államok megerősítették, hogy már elismerték, vagy készek elismerni Palesztinát, vagy legalábbis pozitívan viszonyulnak a független palesztin államhoz.
A dokumentum aláírói között olyan országok is szerepelnek, amelyek korábban még nem ismerték el Palesztinát: például Andorra, Ausztrália, Kanada, Finnország, Luxemburg, Új–Zéland, Portugália és San Marino. Emellett több olyan állam is aláírta, amelyek már hivatalosan is elismerték Palesztinát, köztük Izland, Írország, Málta, Norvégia, Szlovénia és Spanyolország.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Franciaország „a közeljövőben” hivatalosan is elismeri a palesztin államot.
A háromnapos ENSZ-konferencia zárásaként kiadott közös nyilatkozatban az országok megerősítették elkötelezettségüket a kétállami megoldás mellett, amely szerint Izrael és Palesztina – két demokratikus állam – elismert és biztonságos határok között, békében élhetne egymás mellett.
Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán este bejelentette, hogy Kanada készen áll szeptemberben, az ENSZ Közgyűlés során hivatalosan is elismerni a palesztin államot – bizonyos feltételek teljesülése esetén – írja a CBS News.
Kiemelte:
fontos, hogy a Gázai övezet és Ciszjordánia egységes igazgatás alá kerüljön a Palesztin Hatóság irányításával.
Carney nyilatkozata szerint az elismerés egyik előfeltétele, hogy a Palesztin Hatóság 2026-ban demokratikus választásokat tartson, amelyeken a Hamász nem vehet részt, és hogy a radikális iszlamista szervezet beleegyezzen további reformokba is. Egyúttal felszólította a Hamászt, hogy engedje szabadon túszait, tegye le a fegyvert, és mondjon le a jövőbeni palesztin kormányzásban való részvételről.
A bejelentésre reagálva Iddo Moed, Izrael kanadai nagykövete hangsúlyozta:
„Izrael nem hajol meg az ellene irányuló, részrehajló nemzetközi nyomáskampány előtt.” Mint mondta, Izrael nem fog hozzájárulni „egy dzsihádista állam” megalapításához, amely – szerinte – megsemmisítésére tör.
Donald Trump volt amerikai elnök a Truth Socialon közzétett bejegyzésében közölte: Carney bejelentése után „nehéz lesz kereskedelmi megállapodást kötni Kanadával.” Figyelmeztetett, hogy augusztus 1-jéig, ha nem születik egyezség, 35 százalékos vámot vetne ki a korábbi megállapodás alá nem tartozó kanadai termékekre.
Egyre több ország szorgalmaz tűzszünetet a Gázai övezetben, ahol Izrael október óta folytat hadműveleteket a Hamász ellen, válaszul az iszlamista szervezet támadására, amely 1200 ember halálához és több mint 250 túsz elrablásához vezetett. A gázai egészségügyi hatóságok szerint a harcokban eddig több mint hatvanezer ember vesztette életét.
Keir Starmer, a brit miniszterelnök kedden jelezte: ha Izrael nem tesz érdemi lépéseket a tűzszünet irányába, akkor az Egyesült Királyság szeptemberben hivatalosan is elismeri a palesztin államot.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szintén úgy nyilatkozott: a palesztin állam elismerése akkor időszerű, ha az elősegíti a kétállami megoldás lehetőségét. Mint mondta, egész politikai pályafutása során támogatta Izrael biztonságát és a palesztin nép jogos önrendelkezési törekvéseit.
Danny Danon, Izrael ENSZ–nagykövete elítélte a nemzetközi nyilatkozatokat, és kijelentette: miközben izraeli túszok szenvednek a Hamász föld alatti börtöneiben, a világ ahelyett, hogy szabadon engedésükön dolgozna, „üres nyilatkozatokat” tesz. Szerinte ezek a gesztusok a terrorizmus legitimálását jelentik, és csak eltávolítják a térséget a valódi békétől.
Borítókép: Mark Carney (AFP)
A cunamihullám percekkel a rengés után ért partot Kamcsatkán.
Hátizsákokban viszik ki az árukat.
A németek ötmillió eurós támogatással enyhítenék a válságot.
A minap nyilvánosságra került brüsszeli NGO-szerződések is bizonyítják: az uniós bürokrácia súlyos összegekkel támogatja az uniós színtéren Magyarország ellen dolgozó szervezeteket.
A cunamihullám percekkel a rengés után ért partot Kamcsatkán.
Hátizsákokban viszik ki az árukat.
A németek ötmillió eurós támogatással enyhítenék a válságot.
A minap nyilvánosságra került brüsszeli NGO-szerződések is bizonyítják: az uniós bürokrácia súlyos összegekkel támogatja az uniós színtéren Magyarország ellen dolgozó szervezeteket.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A cunamihullám percekkel a rengés után ért partot Kamcsatkán.
Hátizsákokban viszik ki az árukat.
A németek ötmillió eurós támogatással enyhítenék a válságot.
A minap nyilvánosságra került brüsszeli NGO-szerződések is bizonyítják: az uniós bürokrácia súlyos összegekkel támogatja az uniós színtéren Magyarország ellen dolgozó szervezeteket.
A helyszínen vagyunk, ahol alig lézengenek néhányan.
Az elkövető Allah, akbart kiabált.
A munkahelyeket és az ipart is meg fogják védeni.
Figyelmeztetett a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.
A kétszeres világbajnok csütörtökön feltűnt a paddockban, de az első edzésről biztosan lemarad.
Szijjártó Péter: Szoros együttműködésre van szükség a stratégiai partnervállalatokkal.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
