Képzeljük el, amint egy jó film után egy meleg tavaszi estén éppen a villamosmegálló felé sétálunk. Hirtelen két férfi jelenik meg: az egyik fejbe ver, miközben a másik villámgyorsan kifordítja a zsebeinket. Elfutnak, mi pedig az utcán tántorogva szembesülünk azzal, hogy éppen most fosztottak meg mobiltelefonunktól és pénztárcánktól. A kellemes este másodpercek alatt vált rémálommá.
Ehhez hasonlók sajnos naponta történnek Európa-szerte. Évente 75 millió ember – éppen enynyi az Európai Unió lakosságának 15 százaléka – válik súlyos bűncselekmény áldozatává. Az áldozatokkal való bánásmód és védelmük pillanatnyilag rendkívül sokféle az Európai Unió országaiban. Egy-egy erőszakos bűncselekmény után egyes áldozatok egyáltalán nem találkoznak áldozatvédelmi tanácsadóval, vagy nem kapnak tolmácsot, amikor egy másik országban elkövetett bűncselekmény támadója ellen kellene tanúskodniuk. Kihez forduljon az áldozat támogatásért, védelemért vagy az igazságszolgáltatási rendszerben való eligazításért? Melyik országban mik a jogai?
Az Európai Bizottságnak van válasza: uniószerte minimumnormákat kell meghatározni, hogy az áldozatok jogosan bízhassanak a segítségben, legyen szó észak-olaszországi karambolról vagy rablásról Bécsben, Berlinben vagy Budapesten. A május 18-án javasolt új intézkedések az összes uniós országban közös védettségi szintet hoznak létre, hogy a bűncselekmények áldozatai könnyebben kilábalhassanak helyzetükből, és élhessenek jogaikkal.
Legyen szó utcai rablásról, betörésről, testi sértésről, nemi erőszakról, zaklatásról, gyűlölet-bűncselekményről, terroristatámadásról vagy éppen embercsempészetről, az áldozat alapvető szükségletei mindig ugyanazok. Tisztelettel és érzékenyen kell bánni vele. Orvosi, pszichológiai, jogi és gyakorlati támogatásban kell részesíteni. Az áldozatnak úgy kell tanúskodnia a bíróságon, hogy ne féljen, és a támadó se tudja megfélemlíteni őt.
Mi történik, ha egy nőt állandóan zaklatnak, és ezért védelmi határozattal védelemben részesül? Érvényes-e ez a határozat akkor is, ha átköltözik az EU egy másik országába? A bizottság biztosítani fogja, hogy egy ilyen határozatot a többi tagállam is elismerjen, és így az áldozat védelme akkor is megmaradjon, ha átlépi a határt.
Az áldozatok igazságszolgáltatást kívánnak. A továbblépéshez sokszor le kell zárniuk életük egy szakaszát. Ehhez közölni kell velük a tárgyalás időpontját, pénzt kell kapniuk az útiköltségeikre, az eljárás során pedig tolmácsolásra és fordításra van szükségük.
Az Európai Unió története azt mutatja, hogy ha együttműködünk, képesek vagyunk a polgárok életében valódi változást elérni. Most az áldozatokra összpontosítunk, hogy megkapják a szükséges támogatást, a megérdemelt tiszteletet és kivívott jogaikat. Ha ezt elérjük, Európa-szerte erősödni fog a polgárok igazságba és igazságszolgáltatásba vetett bizalma.
Soha nem fogjuk tudni eltörölni az áldozatok szenvedését vagy visszaadni azt, amit elveszítettek, de legalább frusztrációjukat és zavarodottságukat csökkenthetjük. A cél az, hogy a legfontosabbak az áldozatok legyenek. Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek.
A szerzők: az Európai Unió igazságügyi biztosa;
miniszterelnök-helyettes, közigazgatási
és igazságügyi miniszter
origo.hu
Diplomáciai nagyüzem Budapesten: mindenki ránk figyel
